Üzleti tippek

Hogyan lehet nyerni a válságon?

admin
admin

2009. 09. 24. 13:06

A válság minden cégnél alkalmat ad a tevékenység újragondolására. Akár megerősödve is kijöhet a krízisből az a vállalkozás, amely fejlődési tervet készít, és azt meg is valósítja. A Figyelő konkrét példákat idéz, és a TOP 200 gálán az évtized leginnovatívabb személyiségét keresi.

Krízis idején érdemes csak igazán megtervezni az üzleti kibontakozás lépéseit! Erre szolgáltatott példát tavaly októberben – vagyis a pénzügyi válság kezdeteként számon tartott hónapban – az informatikai piac egyik szereplője. Vinnai Balázs, a banki informatikára specializálódott IND Group alapító-ügyvezetője, aki a következő évi innovációkról tartott prezentációt az FHB Bankban. „Mindig októberben látogatjuk végig az ügyfeleinket, hogy megbeszéljük velük a következő évet. E találkozót követően megállapítottuk az FHB-sekkel, hogy egy külső szemlélő számára komikus figurák lettünk volna. Ám abban is egyetértettünk, hogy helyesen viselkedtünk, a válság idején fel kell készülni a fellendülésre” – kommentálja a történetet Vinnai.

A banki ügyfelekkel rendelkező IND igencsak ki volt téve a recesszió hatásainak. A tavalyi év utolsó hónapjaiban csak azt tudták, hogy gyorsan kell reagálniuk. Figyelték a cash-flow-t, és különböző verziókat készítettek a költségcsökkentésre. Visszavágtak több büdzsét – például a kiállításokat, a marketinget, a képzést –, és elbocsátásokra is kényszerültek: a 180 fős társaságtól 16 embert küldtek el. Ugyanakkor már gondolkoztak azon is, mivel alapozhatnák meg a jövőt. Arra jutottak, hogy mivel a bankok deklaráltan a tranzakciós költségek csökkentésére összpontosítanak, nekik is ezt kell a korábbinál jobban kiszolgálni. Ez azt jelentette, hogy a front office megoldásaikon belül a fiók helyett áthelyezték a hangsúlyt az elektronikus csatornákra (az internet- és mobilbankra).

A tízéves cég már átélte a dotkomválságot, amelyből jól jött ki: akkor vásárolták fel korábbi partnercégüket, a német Brokat AG e-banking üzletágát. Most is kutatták, hol nyit lehetőséget számukra a krízis, miből tudnak előnyt kovácsolni. Technológiai szempontból két választ találtak: az egyik a már említett elektronikus bankolás, a másik pedig az volt, hogy a hálózati bankok a működés egységesítésével igyekeztek csökkenteni a költséget és a kockázatot – tehát az IND is ezt igyekezett kiszolgálni.

A Közép- és Kelet-Európában, valamint a Közel-Keleten aktív társaság az említett megoldásoknak köszönhetően növelte ügyfelei számát, s az idén eddig már nagyobb bevételre tett szert, mint a tavalyi év hasonló időszakában. „A piac kiszámíthatatlanabb, mint máskor, ezért nem biztos, hogy ez az egész évben így lesz” – jegyzi meg Vinnai Balázs, de a terveikben azért azzal számolnak, hogy a tavalyi 2,5 milliárd forintos árbevételt az idén 2,7 milliárdra tornázzák fel, s a nyereségük is jobb lesz. Sőt, ha jókor jól tudnak lépni, akkor akár lényegesen nagyobb forgalmat is elérhetnek.

Tervezni kell a válságot

A környezetbarát kiserőműveket fejlesztő és üzemeltető Greenergy cégcsoportnál egyenesen beépítik a stratégiába, hogy válság előbb-utóbb biztosan lesz. „Ebben az iparágban hosszú távra tervezünk, 12–15 éves szolgáltatási és banki finanszírozási szerződéseket kötünk, s ennyi idő alatt 2-3 válság is beköszönt” – magyarázza Kassai Ákos pénzügyi igazgató.

Szerinte minden vállalatnak át kell gondolnia, hogy a makrogazdasági változások milyen hatással lehetnek rá, s erre fel kell készülni. A Greenergy esetén a devizaárfolyam és a kamatlábak változása a két fő kockázati tényező. Ezért a hitel-tőke arányt a biztonság és a megtérülés között egyensúlyozzák ki. A hiteleket két-három évvel a lejárat előtt igyekeznek megújítani, így nem kerülnek refinanszírozási kényszerbe: ha az adott esztendőben nem sikerül a megújítás, akkor majd a következőben.

A cég ellenáll annak a kísértésnek, amely csapdába csalt sok magyarországi adóst: nem viszik túlzásba a külföldi devizában való hitelfelvételt. „A különböző devizákban érkező bevétel arányában érdemes eladósodni. Például, ha a forgalom 30-30 százalékban euróban, illetve dollárban keletkezik, a fennmaradó rész pedig forintban, akkor a kölcsönfelvételnél is ezt az arányt kell tartani” – mond példát Kassai Ákos. A devizamix az ellen a kockázat ellen is véd, amely a kamatlábak változásában rejlik: a forint válság előtti 8 százalékos referenciakamata felment 11,5 százalékra, az euróé viszont négyről egy százalék alá csökkent. Deviza forward ügyleteket is kötnek 6–18 hónapra előre, vagyis lényegében rögzítik maguk számára az árfolyamokat. Ugyanezt swapügyletek formájában megteszik a kamatlábakkal is.

7 lépés a jövő megalapozásához

1. Forgatókönyv-készítés
Legalább háromféle (optimista, pesszimista és semleges) szcenárióval készüljünk fel a körülmények változására.

2. Vevői igények felmérése
Gondoljuk át, hogyan változtak az ügyfeleink igényei a válságban, és ennek megfelelően változtassunk mi is. Ha gyorsabban lépünk a versenytársainknál, elhódíthatunk tőlük vevőket.

3. Beruházás helyett akvizíció
Koncentráljunk az alaptevékenységre, és kerüljük az olyan fejlesztéseket, amelyek nem termelnek azonnal készpénzt. A pénzszűkében versenyelőny a készpénz. Ezért ha van tőkénk, az azonnali folyamatos bevételt biztosító akvizíciókat preferáljuk a zöldmezős beruházásokkal szemben.

4. Rizikócsökkentés
Kössünk fedezeti ügyleteket az árfolyamkockázat és kamat swap ügyleteket a kamatkockázat kivédésére. Efféle lépésekbe azonban csak akkor kezdjünk bele, ha van saját szakértőnk, mert a bank munkatársa nem a mi érdekeinket képviseli.

5. Átláthatóbb működés
Ha a bankok végre kinyitják a hitelcsapokat, akkor is nagyon óvatosak lesznek, és két cég közül az átláthatóbbat finanszírozzák majd.

6. Források felkutatása
Keressünk minél olcsóbb, könnyebben megszerezhető forrásokat a fejlesztésekhez. Az uniós támogatások ebben kiemelt szerepet kaphatnak, még akkor is, ha lassú a pályázatok elbírálása.

7. Kulcsemberek megtartása
Ha elkerülhetetlen az elbocsátás, akkor is igyekezzünk megtartani a kulcsembereinket. A későbbi növekedés csak jó szakemberekkel valósítható meg, márpedig ők a fellendülés idején kapósak lesznek.

Csak az átlátható cég nőhet

A kis- és középvállalatok túlnyomó többsége költségcsökkentéssel reagált a válságra. Ez szükséges, de nem elégséges lépés. Emellett fontos az egészséges készpénzáramlás biztosítása. A feltörekvő vállalatoknak ilyenkor kell megalapozniuk a növekedést is, ennek pedig része a finanszírozás lehetőségének megteremtése.

Kovács Domonkos, a Deloitte vállalatértékelés és pénzügyi modellezés üzletágának vezetője azt javasolja, hogy a szükséges fejlesztésekhez keressük meg a legolcsóbb forrást, s ebben kiemelt szerepet kaphatnak az uniós támogatások. Rá kell szánni az időt a pályázatok böngészésére, hogy kiválaszthassuk azt, amelyik a legkedvezőbb feltételeket nyújtja, legyen az hitel vagy más, például kockázati tőke, ha végre beindul a Jeremie program. Az elbírálás sokszor felpanaszolt lassúsága ellenére érdemes indulni az uniós pályázatokon, mert azok olcsóbbak és könnyebben megszerezhetők, mint a banki források, különösen, hogy az utóbbiak szinte teljesen befagytak.

Ha a bankok végre kinyitják a hitelcsapokat, a korábbiaknál jóval magasabbra tehetik a lécet. Részletesebb pénzügyi kimutatásokat, megalapozottabb stratégiát, minden eshetőségre felkészülő forgatókönyveket akarnak majd látni. „Ha egy cégnek a legpesszimistább verzióra is van elképzelése, és azt a számok nyelvén meg is tudja fogalmazni, akkor a banknak elemi érdeke, hogy adjon hitelt” – állítja Bodor Kornél, a Deloitte partnere.

Felvetődhet a kérdés, hogy egy olyan országban, ahol sokan kifizetőbbnek tartják a szürke vagy fekete működést, megéri-e átláthatóvá válni. Bodor Kornél szerint azt kell eldönteni, hogy a vállalkozás növekedni vagy vegetálni akar-e. Növekedés nincs forrásbevonás nélkül, s az, aki pénzt ad, legyen bank vagy tőkebefektető, tudni akarja, mire számíthat.

TOP 200

Október 16-án már tizedik alkalommal gyűlik össze a magyar gazdasági elit, hogy összegezze és lezárja az előző gazdálkodási évet, és megünnepelje a hazai nagyvállalatok legjobbjainak teljesítményét. A Figyelő és a Gundel Étterem által közösen szervezett esemény évek óta az év legfontosabb üzleti eseménye.

A Figyelő TOP 200 gála a legjobb vállalati teljesítmények elismerése mellett olyan szellemi közösség is, amely évről évre zászlójára tűz egy aktuális, az egész magyar gazdaság számára kiemelkedő jelentőségű ügyet. Idén az innováció, a folyamatos megújulás a TOP 200 projekt központi gondolata. Itt derül ki, hogy kit választottak meg az évtized leginnovatívabb vezetőjének.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ismét tüntetnek Budapesten

A harmadik napon is tele a Kossuth tér

Élő videó: Ismét tüntetnek Budapesten