Nem minden bankfiók-látogatás eredményez évi 60 ezer forintos megtakarítást, de egy folyószámlacsere történetesen megéri a személyes ügyintézést. Egy viszonylag alacsony forgalmú, de immár 15 éve működő kisvállalkozás, a Black & Write Bt. ügyvezetője például akkor kapott lendületet, amikor számlavezetője honlapján kipróbálta a vállalkozói díjkalkulátort.
Bepötyögte a cégére jellemző banki forgalmi adatokat, és meggyőződött arról, amit korábban csak sejtett: feleslegesen hagy minden hónapban 5 ezer forintot a K&H Bankban. A számára elérhető három vállalkozói díjcsomag közül az egyiknél 5800, a másiknál pedig 3300 forintot fizetett a számlavezetésre, a szokásos átutalásaira és a készpénzes mozgásokra, míg a harmadik ajánlatnál a fix költségek és ugyanezek a tranzakciók mindössze 530 forintját emésztették fel egy hónapban.
Kalkulálható
A számlavezetési költségeket tehát bankon belül is könnyen lehet optimalizálni, és az előzetes internetes számolást is egyre több hitelintézet felajánlja. A K&H mellett az OTP, a CIB, a Raiffeisen, az Erste és a Citibank honlapján is találunk olyan kalkulátort, amely az üzleti ügyfelek számlacsomagjainak összevetésére szolgál. Ezek egy része csak ahhoz ad támpontot, hogy bankon belül melyik konstrukciót érdemes igénybe venni, néhány esetben viszont a várható havi költségeket is az ügyfél elé tárja.
A különböző csomagok közötti váltás persze a legritkább esetben ingyenes; a nagyobb hazai pénzintézeteket felölelő körképünk során erre csak az Allianz Banknál láttunk példát. A legtöbb helyen 1–2 ezer forintot számítanak fel; az UniCredit 5 ezer forintos díjtétele már kissé kilóg a mezőnyből. Hasonló tarifákkal lehet kalkulálni akkor is, ha a számlaváltás egyúttal a bank lecserélését is jelenti: egy-egy szerződés lezárásának és az új számla megnyitásának is jellemzően néhány ezer forintos összköltsége van.
Fókuszban
Túl sokszor tehát nem érdemes ugrálni, ám ha egy cég hosszú évekkel ezelőtt nyitotta meg a számláját, és nem követte az utóbbi idők banki fejlesztéseit, akkor nem árt körülnéznie. A kis- és középvállalkozások (kkv) az elmúlt fél évtizedben minden szempontból a bankok fókuszába kerültek. Ez a kör jelentette a kitörési pontot az elsőként telített nagyvállalati, majd a lakossági piac kiszolgálása után.
A folyamat eredményeként ebben a szegmensben is sorra jelentek meg a betéti és a hitelakciók, a legalapvetőbb szolgáltatások – például a számlavezetés – terén pedig gombamód szaporodott a kínálat. Ma már minden magára valamit adó hazai pénzintézet legalább három kkv-s számlacsomagot ajánl, és ezeket a legtöbb banknál az egyéni és mikrovállalkozásoknak kifejlesztett konstrukciók is kiegészítik.
Ezen a területen tehát érezhetően van verseny: a díjak és a szolgáltatások viszonylag szűk mezsgyén mozognak, és az elmúlt években nem is drágultak. Ha valaki előveszi a bankok 4–5 évvel ezelőtti kondícióit (van ennél izgalmasabb szabadidős tevékenység, de mi azért megtettük), akkor azt tapasztalhatja, hogy a számlavezetési díjak és a különböző tranzakciók jutalékai többségében szinten maradtak, miközben a legolcsóbb alapcsomagokból látványosan bővült a paletta.
Feltételes mód
Ezek a „minimál-verziók” a legkisebb forgalmú cégek számára ideálisak, amelyek a havi könyvelési díjakon és az adóhatóság felé teljesítendő utalásokon kívül elvétve bankolnak. Esetükben a fix költségeket a lehető legalacsonyabb szintre érdemes leszorítani, ezt szolgálják a néhány száz forintos díjakért kínált alapcsomagok. Van olyan bank, amelyik 1 forintért vagy abszolút ingyenesen vezeti a kicsik számláit, ám csak akkor, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
A Budapest Bank Eco számlacsomagja például abban az esetben nem kerül pénzbe, ha az ügyfél számlájának átlagos egyenlege havonta legalább 500 ezer forint; az 1 forintos csomagot pedig kizárólag új ügyfelek igényelhetik, negyedévente minimum 3 átutalást vállalva. A Citibank nulla forintos Business számlacsomagja már a nagyobbaknak is kifejezetten költségkímélő megoldás, ám a kritériumok itt szigorúbbak: legalább havi 1 millió forintos átlagos egyenlegre vagy minimum 1,5 milliós havi jóváírásra van szükség.
Más a helyzet a havonta tucatnyi banki tranzakciót lebonyolító céges ügyfeleknél. Számukra a magasabb havi számlavezetési díjú, ám alacsony jutalékokkal dolgozó és több díjmentes átutalást tartalmazó csomagok az ideálisak. A kínálat ebben a kategóriában a legszélesebb, ráadásul e termékek – ellentétben a pénzügyi szektor innovatívabb konstrukcióival – viszonylag egyszerűen össze is hasonlíthatóak.
A költségek lefaragása szempontjából fontos, sikerült-e már leszámolni a hagyományos papír alapú megbízásokkal egy cégnél, az elektronikus banki ügyintézés ugyanis tipikusan feleannyiba kerül. Ezen felül az sem utolsó szempont, milyen üzletágban tevékenykedik a vállalkozás: a fogorvosok, gyógyszerészek és más egészségügyi dolgozók, az adótanácsadók, ügyvédek, könyvelők, vagy épp a bedőlt lakáshitelek miatt most egyre intenzívebben foglalkoztatott bírósági végrehajtók több banknál különleges státust élveznek, és dúskálhatnak a számukra kialakított számlacsomagokban.
Türelem kérdése
A céges folyószámlafront tehát az elmúlt időszakban jellemzően az ügyfelek javára változott. Most viszont nagy kérdés, hogy a Bajnai-kormány által szeptember végéig önmérsékletre szorított bankok megpróbálnak-e valamennyit visszaszerezni az elmaradt nyereségekből. A lakossági ügyfelekkel és a mikrovállalkozásokkal kötött hitelszerződések feltételeihez augusztus első napjától két hónapon át nem nyúlhatnak, ám ez éppenséggel más szerződések kondícióinak keményítésére sarkallhatja őket.
A lakossági folyószámláknál több bank azonnal reagált: a moratórium életbe lépésével egy időben „sunyiban” díjat emelt. A kkv-k számlacsomagjainál ezt eddig csak a K&H Bank tette meg, igaz, a drágulás a havi számlavezetési díjakat nem, csak a tranzakciók jutalékait érintette 12–40 százalékos mértékben. Az általunk vizsgált további tizenegy bank egyelőre nem szigorított, ám kérdés, az évek óta gyakorlatilag érintetlen költségeket a jelenlegi helyzetben meddig hajlandóak tartani.
