Állóháborúból kezdeményezőbe vált át az Oroszország-Európa gázcsata, legalábbis erről árulkodnak az utóbbi néhány nap fejleményei. Az évek óta mérkőző felek újabb húzásokkal próbálják behatárolni ellenfelük mozgásterét, amelyekre azonban szinte azonnal meg is érkezik a válasz. Hogy ki képes majd az utolsó lépést megtenni, arra akár néhány héten belül megkaphatjuk a választ.
Szerezd meg a kitermelést!
Az oroszok taktikájának egyik csapásiránya, hogy hiába épülne meg a riválisnak tekintett csővezeték, egyszerűen nem lesz majd gáz, amit a Nabuccóba táplálhatnának. A korábban leginkább a szavak szintjén kifejtett nyomást a múlt héten a gyakorlatba is átültették, amikor az oroszok bejelentették: a Gazprom felvásárolná Azerbajdzsán frissen feltárt lelőhelyének az egész gázkészletét.
Ha ez megtörténik, az igen érzékenyen érintené az EU által szorgalmazott Nabucco sorsát, hiszen az évi 12-14 milliárd köbméterre taksált azeri gáz a vezeték kapacitásának majdnem felét jelentené. Persze hogy kinek adják el a gázt, ahhoz az érintett azeri gázmezőket kitermelő társaságoknak is lesz még szavuk. A részt vevő norvég Statoil és a brit BP elvben már rábólintott, hogy a gázt a Nabucco vezetéken továbbítsák – állítja a Reuters.
Az is tény ugyanakkor, hogy a Gazprom vezetői még ebben a hónapban tárgyalnak az azeri olajvállalat, a Socar képviselőivel arról, hogy mennyi gázt adjanak el Oroszországnak. A nyomás mértékét jól jelzi Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettesének a Bloombergnek adott nyilatkozata, amelyben kifejti: az azeri gáz Európába juttatásának ideális útvonala a Gazprom vezetékrendszere lehet – kifejezetten a Déli Áramlatra utalva.
A Déli Áramlat és a Nabucco útvonala
(Infografika: Rédley Tamás/FN)
A Mol-OMV iraki válasza
Nem késett sokáig a válasz sem, a Mol, az osztrák OMV, és két egyesült arab emírségekbeli cég vasárnap bejelentette, hogy konzorciumot alakítanak földgáz kitermelésére Irak északi részén. A kurdisztáni gázmező évi 30 milliárd köbméteres termelésének felét szánnák a Nabucco ellátására.
Izgalmas fejlemény ugyanakkor, hogy a terv megvalósulása esetén jelentősen nő Törökország és az iraki Kurdisztán tartomány kölcsönös függése egymástól. Köztudott ugyanis, hogy a törökök évtizedek óta viselnek hadat a kurd autonómiát, államiságot követelőkkel szemben, nem ritkán iraki területekre is átcsapva. Nem tudni tehát, hogy mennyire lenne biztonságos a kitermelés, illetve a gáz továbbítása Európa felé.
Az is érdekes fordulat az európai fogyasztók szemszögéből, hogy állítólag az osztrák-magyar-emírségi konzorcium évi 10 milliárd köbméter gázt kínálna Törökországnak a Nabuccóból, miközben korábban 4,5 milliárd köbméter gáz átadásáról volt szó. Így Európának 20 milliárd köbméter jutna, amit nagyságrendileg azzal érdemes összevetni, hogy Magyarország önmagában évente 13 milliárd köbméter körül fogyaszt.
Irak tilt, de ad gázt
Közben a legfrissebb fejlemény, hogy az iraki kormány elutasítja a kurd regionális kormányzat külföldi cégekkel kötött földgázüzletét – írja a távirati iroda. A bagdadi kormány szóvivője jelentette be hétfőn, hogy Irak elutasítja a kurd regionális kormányzat és az Egyesült Arab Emírségek Crescent Petroleum cége és annak leányvállalata, a Dana Gas által aláírt megállapodást, amely a tervezett Nabucco földgázvezetéket látta volna el földgázzal. A Mol és az osztrák OMV is tagja a konzorciumnak.
Ugyanakkor az iraki kormányszóvivő közölte azt is, hogy Irak ellátja gázzal a csővezetéket az Akkas földgázmezőről, és e mezőről a 2014. évi európai szükségletet kielégíteni képes exportmennyiséget termel majd ki.
Lépéselőnyben az oroszok? (Infografika: Rédley Tamás/FN)
Orosz adu a Déli Áramlat
Miközben a Nabucco támogatói még mindig csak ott tartanak, hogy kínnal-keservvel valahogy megtöltsék gázzal a majdani vezetéket, úgy tűnik, Oroszország ismét lépéselőnybe került.
Múlt hétvégén ugyanis a Gazprom megállapodásokat kötött Görögország, Szerbia, Bulgária, s nem utolsó sorban Olaszország gázcégeivel a Déli Áramlat gázvezeték építéséről. Az olasz Enivel például arról született egyezség, hogy a Déli Áramlat tengerfenéken haladó részének kapacitását a tervezett évi 31-ről 63 milliárd (!) köbméterre emelik.
A Szocsiban nyélbeütött egyezségek jelentőségét jól tükrözi, hogy az eseményen részt vett Silvio Berlusconi olasz és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő is, s mindketten azt hangsúlyozták, hogy a Déli Áramlat nem teszi függővé Európát Oroszországtól a földgázszállítások terén (erről Németh Zsoltot is érdemes lenne megkérdezni – a szerk.).
Vlagyimir Putyin szerint a Déli Áramlat kölcsönös függőséget teremt. „Amikor több milliárd dolláros befektetéssel gázvezetéket építünk, akkor hozzá vagyunk kötve a fogyasztóhoz” – fogalmazott. Az orosz miniszterelnök arra szólított fel, hogy ezt a kérdést ne vigyék át a politika területére – írta a távirati iroda.
Érveléssel természetesen a Gazprom vezetői sem maradtak adósak a találkozón, azt hangsúlyozva, hogy a Nabucco körül megindult buzgólkodás semmilyen befolyással nincs a Déli Áramlat megvalósítására. Azt persze nem felejtették el megjegyezni, hogy a Nabucco fő gondja továbbra is az, hogy a gázvezetéket sikerül-e Oroszországon kívüli forrásokból megtölteni. Ahhoz ugyanis, hogy a beruházás megtérüljön, legalább évi 30 milliárd köbméter gázt kellene továbbítania 30 éven keresztül, jelenleg azonban 3 milliárd köbméter a biztos – vitték be meglehetősen nagyképűen a kegyelemdöfést….
Hát, majd meglátjuk!
