A Vedomosztyi a Napi Gazdaságot idézte, és hozzátette, hogy a részvényesek “azonosítása” április 9-én, bejegyzése 14-én zárult le, és az orosz konszern éppen azon a napon zárta az ügyletet a Mol 21,2 százalékának megvételére az osztrák OMV-tól.
A lap megemlítette azt is, hogy a Mol esetében értesíteni kell az illetékes főhatóságot, ha a részvények több mint 5 százaléka gazdát cserél. A magyar energiahivatal (MEH) ugyan megakadályozni nem tudja az üzletet, de “jóváhagyása” nélkül a vásárló nem kerülhet be a részvényesek jegyzékébe. Az értesítés a Szurgutnyeftyegaz részéről megtörtént, de a hivatalnak további kérdései voltak, amelyekre eddig nem kapott választ, idézte a lap az illetékest, aki további kommentárt nem kívánt fűzni ehhez, akárcsak az orosz konszern szóvivője.
A Vedomosztyi rámutatott, hogy a Mol alapszabálya szerint a részvényesek jegyzékének változásait az igazgatótanács rögzíti, és az dönti el azt is, hol tartják a jegyzéket. Jelenleg az a Keler Zrt.-nél van a lap tudomása szerint, és az újság a társasághoz közel álló forrásból megtudta, hogy a Mol valóban nem kérte még a Szurgutnyeftyegaz bejegyzését. Így a jegyzékben továbbra is az osztrák OMV szerepel, ahol azonban azt mondták a Vedomosztyinak, hogy mivel a vállalat már egyetlen Mol-részvénnyel sem rendelkezik, a közgyűlésen való részvétel kérdésének nincs köze az OMV-hez.
A lap szerint Magyarországon szinte minden nap megvádolják az orosz konszernt azzal, hogy veszélyezteti a nemzetbiztonságot, és a legkülönfélébb verziók merülnek fel egészen odáig, hogy a konszern zavarhatja a Nabucco gázvezeték tervének megvalósulását.
A Vedomosztyi szakértőket idézve azt írta: nem teljesen világos, mit nyer a Mol azzal, ha a Szurgutnyeftyegaz nincs jelen a közgyűlésen, és legfeljebb arról lehet szó, hogy így könnyen keresztülvihetők a tervezett alapszabályi változtatások azokkal a szavazatokkal, amelyek a Mol vezetése által 2007 óta gyűjtött és baráti struktúrákra ruházott, magyar források szerint mintegy 50 százaléknyi részvényhez tartoznak.
A Kommerszant ismertetve az eseményeket arra hívta fel a figyelmet: nemzetközileg elfogadott szabályokra hivatkozó jogi szakvélemények szerint az orosz konszern a részesedés előző tulajdonosa, az OMV meghatalmazásával részt vehetne a közgyűlésen, ha pedig ez nem történik meg, akkor jogában áll rendkívüli közgyűlés összehívását kérni, amint bekerült a jegyzésbe. A Kommerszant hozzátette: ha az új részvényes az OMV meghatalmazásával részt venne is a közgyűlésen, akkor sem tudná ezúttal az igazgató tanácsba juttatni saját jelöltjét.
A lap szerint azonban a Surgutneftegast nem várják Magyarországon, és megjelenését élesen bírálták a magyar politikusok és a Mol vezetői, a jobboldali ellenzéki pártok pedig ezt ürügynek használták fel az új kormány bírálatára, amelyet Oroszországgal való összeesküvéssel, valamint a Nabucco vezeték építésének akadályozásával vádoltak.
Végül a Kommerszant ismertette Balázs Péter külügyminiszter vonatkozó nyilatkozatát, és Valerij Jazevet, a duma alelnökét, az orosz földgázipari szövetség elnökét. Az utóbbi úgy vélte: a Surgutneftegas körüli magyarországi botrány megfelel az orosz cégekkel kapcsolatos általános európai tendenciának.
Ez az álláspont, “nem beengedni”, legyen szó a Gazpromról, vagy másról, azonban alaptalan – mondta Jazev. Úgy vélte, a Szurgutnyeftyegaz azért vásárolta meg a Mol-részt, mert hiányt szenved feldolgozó kapacitásban, és mert közeledni akart a végső felhasználókhoz.
