Faller Jenő szakállamtitkár a találkozón hangsúlyozta, a magyar fél azt várta volna, hogy orosz részről előzetesen tájékoztatást adjanak a szándékról az érdekeltség megszerzésére.
Megerősítette, hogy a kormány álláspontja a korábbiakhoz képest nem módosult: mindent megtesz a nemzeti olajvállalat függetlenségének a megőrzéséért és ebben a végsőkig kitart – írta közleményében Szelestey Lajos.
A szakállamtitkár arra kérte az orosz nagykövetet: tájékoztassa kormányát arról, hogy a magyar kormányt meglepetésként érte az oroszországi Surgutneftegas vállalat bejelentése, miszerint felvásárolta a Mol részvényeinek több mint húsz százalékát az osztrák OMV-tól.
Az osztrákok sem tudtak a dologról
A bécsi külügyminisztérium főtitkára szerint az osztrák diplomácia nem tudott arról, hogy az OMV el kívánja adni Mol-részvényeit. Az azonban nehezen hihető, hogy a kormányzati körök ne kaptak volna tájékoztatást az ügyben – mondta Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára kedden Budapesten az MTI-nek, azt követően, hogy tárgyalt Johannes Kyrle osztrák külügyi főtitkárral.
A főtitkár elmondta, hogy az osztrák külügyminisztérium nem tudott az OMV tervezett ügyletéről, csak az újságból értesültek a részvénycsomag eladásáról. A főtitkár nem tudott arra a kérdésre választ adni, hogy a kormány tudott-e az ügyletről, hangsúlyozva, a kabinetben több tárca is foglalkozik energiaügyekkel – közölte Horváthné Fekszi Márta.
Az államtitkár hozzátette: “nehezen hihető”, hogy a kormányzati körök ne kaptak volna tájékoztatást az ügyben, hiszen az energia Ausztriában, Magyarországon és Oroszországban is stratégiai kérdés.
Az OMV eladta a részét
Az OMV osztrák olajtársaság múlt hétfőn jelentette be, hogy eladta a Molban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését az orosz Surgutneftegas-nak, az ügylet értéke az OMV közleménye szerint 1,4 milliárd euró volt. Oroszországi elemzők szerint a cég a Kreml tanácsára vagy nyomására vett Mol-részvényeket, a hír meglepetést keltett ipari körökben.
Horváthné Fekszi Márta elmondta, a főtitkárral kedden tárgyaltak arról is: mind a két ország azon dolgozik, hogy az érintett államok minél előbb aláírják a Nabucco-gázvezeték megépítéséhez szükséges kormányközi megállapodást. A dokumentumot a tervek szerint a májusi uniós elnökségi energiacsúcson írták volna alá, a török fél miatt erre valószínűleg nem kerül sor. Így a mostani cél az, hogy a jövő hónapban legalább parafálják az egyezményt – fűzte hozzá.
Követségeket zárnának be
A keddi megbeszélésen további kétoldalú együttműködésről is szó volt. Magyarországhoz hasonlóan Ausztria is azt tervezi, hogy több külképviseletét is bezárja a gazdasági válság miatt. A tárgyaláson arról állapodtak meg, hogy a két ország egyeztet a kérdésben, hogy lehetőség szerint ne azonos államokban zárják be a képviseleteket. Így az egyik ország átveheti a másiktól a diplomáciai feladatok ellátását. Az osztrákokkal egyébként már most is vannak közös képviseletei Magyarországnak – mondta Horváthné Fekszi Márta.
Egyelőre nem dőlt el, hogy Magyarország hány diplomáciai képviseletet zár be a gazdasági helyzet miatt, erről a következő kormány dönt majd – tette hozzá az MTI kérdésére.
Az államtitkár elmondta, a keddi megbeszélésen az osztrák főtitkár biztosította arról, hogy a heiligenkreuzi szemétégető másodfokú eljárása teljesen átlátható lesz: egy környezetvédelmi tanács elé kerül az ügy, amely várhatóan a jövő év elejéig hoz döntést.
Tárgyaltak a Duna menti együttműködésről is. A Duna menti országok gazdasági, kulturális kooperációját 2011-es soros EU-elnöksége idejére szeretné kiteljesíteni Magyarország. A programhoz a tervek szerint uniós alapokat is felhasználnának – emelte ki Horváthné Fekszi Márta.
A megbeszélésen szó volt arról is, hogy a vasfüggöny átvágásának alkalmából újabb határátkelőket nyitnak meg Ausztria és Magyarország között, s így a helyiek átjuthassanak az ünnepségekre, rendezvényekre – mutatott rá.
