Ahogy a legtöbb felfedező, Rubik Ernő sem gondolta a 70-es évek közepén, hogy bűvös kockája ekkora karriert fut be a világon. Már csak azért sem, mert az eredeti szándéka nem egy logikai játék megalkotása volt, hanem egy strukturális problémát akart megoldani egy igencsak hosszas kísérletezés során. A térbeli mozgások szemléltetését egy 2×2×2-es kockával kezdte, és ezt szerette volna úgy összeállítani, hogy az három tengely körül elforgatható legyen. Ebből fejlődött ki aztán a világhírű játék.
Üzleti segítség
A feltaláló – saját bevallása szerint – csak a végleges kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak modellezésre alkalmas, de jó játék is, amely kereskedelmi forgalomban is értékesíthető. A szabadalmaztatásra 1975-ben nyújtotta be az igényét, de csak 1977-ben kapta meg, s az év végén jelentek meg a hazai boltok polcain az első Rubik-kockák. Eleinte alig fogyott, s ez talán így is maradt volna, ha nem jelenik meg a színen Laczi Tibor, akinek a találmány tulajdonképpeni sikere köszönhető.
Az üzletember épp kávézott, amikor észrevette, hogy egy unatkozó pincér a kockát tekergeti. Másnap felkereste az állami kereskedelmi társaságot, és engedélyt kért arra, hogy a játékot külföldön is árulhassák. Ezt követően – 1980-tól – a Konstrumex magyar külkereskedelmi vállalat az Ideal Toy Co. amerikai cégen keresztül megkezdte a játék forgalmazását Nyugaton. A kocka az Egyesült Államokon kívül Angliában, Németországban, Franciaországban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban is megjelent, s nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált. Ugyanebben az évben csak Magyarországon közel egymillió darabot értékesítettek.
Kockaőrület
Klubok és egyesületek szerveződtek a találmány köré, a játék bűvöletében élők kockakirakó versenyeket szerveztek. Az 1982-ben tartott budapesti Rubik Kocka-világbajnokságon egy 16 éves vietnami versenyző 22,95 másodperccel állította fel a világrekordot, amelyet azóta többen is megdöntöttek. Ma már a legjobbak 10 másodperc alatt rakják ki a színeket, Rubik Ernő a maga egyperces idejével jócskán elmarad tőlük.
A játékosok mellett a matematikusok agyát is folyamatosan tornáztatja a bűvös kocka, ugyanis évről évre kutatócsoportok szerveződnek, hogy minél kevesebb lépésből álló kirakási módszereket dolgozzanak ki. 2007-ben a Northeastern University kutatói bebizonyították, hogy a kockát bármilyen állásából ki lehet rakni maximum 26 lépésből, tavaly pedig Thomas Rokicki, a Stanford egyik matematikusa meg is döntötte ezt a rekordot – szerinte azt 25 lépésből alapállapotába lehet tekerni.
Rokicki egy 1,6 gigahertzes processzorral és 8 gigabájt memóriával felszerelt PC-t használt a számolásokhoz, amely a 25 lépéses variációkat nem kevesebb mint 1500 órán keresztül számolta. A matematikus azonban nem állt meg itt, jelenleg azon dolgozik, hogy a maximális forgatások számát még kevesebbre csökkentse. Ehhez becslései szerint több hónapon keresztül kell számoltatnia számítógépét.
Díjeső
A Rubik-kocka számos elismerést söpört be, elnyerte az 1978-as magyar BNV-díjat, a Kulturális Minisztérium 1979-es nívódíját és külföldön is hódított: 1980-ban több trófeával is gazdagodott, Az év játéka lett Angliában, pedig ezt az elismerést egy esztendőben csak egyetlen játék kaphatja meg. Ráadásul ilyen jellegű találmány korábban nem részesült az elismerésben. A kockát a New York-i Museum of Modern Art még az építészeti és dizájn-gyűjteményébe is felvette 1981-ben.
Újabb világsiker?
A bűvös kocka 1974-es megalkotása óta Rubik Ernő több játékkal (bűvös kígyó, Rubik-óra stb.) is előállt, de egyik sem közelítette meg a kocka népszerűségét. A feltaláló az áttörést a február eleji nürnbergi nemzetközi játékvásáron bemutatott vadonatúj találmánytól várja. „Meggyőződésem, hogy a Rubik 360 az egyik leginnovatívabb és legizgalmasabb vállalkozásunk a bűvös kocka óta” – idézi a brit Telegraph Rubik Ernőt. A logikai játék – amelyet várhatóan augusztustól forgalmaznak – három egymásba zárt gömbből áll. A belsejében hat különböző színű golyó van, ezeket a belső gömbből ki kell juttatni a külső gömbhéj megfelelő színű mélyedésébe.
A hírek szerint 17 dollárba kerülő játék fő nehézségét az jelenti, hogy a középső gömbből mindössze két helyen „szabadulhatnak” a golyók. A kézmozdulatokkal irányítható, játék közben kattogó hangot adó eszköz a bűvös kockára emlékeztet, ám a fő különbséget abban látják a tesztelők, hogy míg a bűvös kocka kirakása könnyen begyakorolható, a gömb esetén nincs szükség matematikára, itt döntően a fizikai törvényszerűségek érvényesülnek. Ha rosszul forgatjuk a játékot, a korábban helyére tett golyó kiesik a helyéről, és kezdődhet minden elölről. Az új játék forgalmazói feltételezik, hogy hamarosan a Rubik 360-nal is hasonló versenyeket rendezhetnek majd, mint a bűvös kockával.
