Az internet-hozzáféréssel rendelkező felnőtt lakosság a vártnál jóval nagyobb arányban (90 százalék) nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen szokott OTC-termékeket – beleértve a különböző vitaminkészítményeket és étrend-kiegészítőket – vásárolni. Fájdalom- és lázcsillapításra a válaszadók 84 százaléka; nátha, influenza, torokfájás tüneti kezelésére pedig 77 százaléka vásárolt az elmúlt fél évben nem vényköteles termékeket. Az immunrendszer erősítésére a fogyasztók kevesebb mint fele (46 százalék) vásárolt ilyen jellegű készítményeket.
Fontos a környezet
A felnőtt lakosság 95 százaléka ma is gyógyszertárban vásárolja meg az OTC készítményeket, de egy részük nyitott az alternatív megoldásokra is, melyek közül a legjellemzőbb a készítmények drogériában történő beszerzése (37 százalék), a hipermarketet a lakosság 12 százaléka, a benzinkutakat pedig 7 százalékuk választja. Érdekes megállapítás, hogy minél több gyermek van egy családban, annál szívesebben vásárolnak ilyen termékeket drogériában, valószínűleg a praktikum okán.
A felnőtt lakosság nagyobb részének (63 százalék) fontos a gyógyszertári környezet, 40 százalékuk kizárólag a patikában történő vásárláshoz ragaszkodik OTC termékek esetén is. A vásárlást vizsgálva megállapítható, hogy az értékesítési csatornák körének bővítése nem hatott a fogyasztókra. A patikán kívüli árusítás mindössze a lakosság 3 százalékánál jelentett változást, leginkább a magas státuszú, budapesti, 30 éves kor alatti férfiak esetében.
Hogyan fizetünk?
A válaszadók egynegyede használ egészségpénztári kártyát vagy vásárol egészségpénztári számlára, akik közül minden harmadik nem a saját nevére, hanem családtagjuk, kisebb százalékban pedig ismerőse nevére vesz vény nélkül kapható termékeket. Az egészségpénztári tagság, valamint az ilyen jellegű kártyával vagy számlára történő vásárlás lehetősége nagyobb arányban hatott a fogyasztókra, mint az értékesítési csatornákkal kapcsolatos változások: 17 százalékban nyilatkoztak úgy, hogy amióta tudnak élni ezzel a lehetőséggel, több OTC terméket vásárolnak.
A felmérés arra is kitért, hogy a lakosság becslése szerint változott-e az OTC készítményekkel kapcsolatos költésük a 2007-es évhez képest. A válaszadók 66 százaléka úgy érzi, hogy ugyanannyit, 19 százaléka többet, 7 százaléka pedig kevesebbet költ. A többet költők 69 százaléka a termékek drágulásával magyarázza a költésben bekövetkezett változásokat, de relatíve magas azoknak az aránya is, akik inkább az öngyógyítás mellett döntöttek (34 százalék).
Márkahűség a gyógyszerpiacon
A felnőtt lakosság 44 százaléka márkahűnek vallja magát, 45 százaléka néha vált, míg 11 százaléka gyakran cseréli egyik márkát a másikra. Azoknál, akik mindig ugyanazt a márkát vásárolják, 88 százalékban a jól bevált, megfelelő hatékonyságú termék a magyarázat. Jóval kevesebben hivatkoznak viszont az árra (26 százalék), és közel ugyanennyien idegenkednek az ismeretlen termékektől.
A márkaváltók legnagyobb arányban valamilyen külső információ hatására váltanak, elsősorban mások termékajánlása (61 százalék), illetve a figyelemfelkeltő reklámok, hirdetések (33 százalék) miatt pártolnak el. A márkahűségtől függetlenül a termék létezésével kapcsolatban elsődleges információforrás a reklám (55 százalék), elsősorban a többgyermekes nők körében, 46 százalék pedig a gyógyszerészétől hallott róla.
