Önálló csatornát kapott a UPC egri analóg kábeltelevíziós hálózatán a helyi főiskola médiaszakos hallgatóinak „gyakorlótévéje”. A diákok televíziójában magazinműsorokat, sportprogramokat és közéleti beszélgetéseket láthatnak a nézők. A kábeltelevíziós jelenlétet minden bizonnyal megkönnyítette, hogy a UPC éppen digitalizálja országos hálózatát, így enyhült a szabad csatornahelyek szűkössége. Ugyanakkor elképzelhető, hogy pár éven belül éppen a digitalizáció miatt kerül ki a kínálatból az egri diákok adója.
Analóg túlélők
A nagy digitalizálási hajcihőben a politikai döntéshozók mintha megfeledkeztek volna a helyi televíziók¬ról. Kábeles forrásaink szerint maguk az érintett csatornák sem ismer¬ték fel sokáig, hogy könnyen a végüket jelentheti a műsorszórás digitalizációja.
A helyi csatornákat az elmúlt években tapasztalható tendenciák több okból is hátrányosan érintik. A műholdas és IPTV-s műsorvételi mód terjedése miatt pár év alatt elvesztettek bő félmilliónyi potenciális nézőt. Ezen a két platformon ugyanis elvi lehetősége sincs a helyi televíziók szerepeltetésének.
A mostanában csekély érdeklődés mellett épülgető földfelszíni digitális hálózat pedig nem a helyi tévékre van szabva, ezen a rendszeren lokális, kistérségi műsorszórás nem lehetséges, miközben 2012 után elvileg a helyi tévék sem adhatnának analóg földi adást. Emiatt az ORTT által a közelmúltban megpályáztatott helyi televíziós frekvenciák érvényessége is csak 2011 utolsó napjáig szól. Jelenleg semmit nem lehet tudni arról, hogy azt követően miként oldják meg ezeknek a csatornáknak a földfelszíni digitális szórását.
Több forrásunk szerint erre az a válasz, hogy sehogy. Per pillanat annak van legnagyobb esélye, hogy 2012 után még évekig eldöcöghetnek az analóg városi tévék. Névvel ezt ugyanakkor senki sem szeretné kimondani, elvégre komolytalanná tenné az egész digitális átállást an¬nak beismerése, hogy úgy ér véget az analóg földi sugárzás, hogy közben több mint száz helyi csatorna mégis csak tovább használja ezt a platformot.
Fölösleges állomás
A műholdra átpártoló, valamint a fogyatkozó földi nézők mellett ezért a kábelszolgáltatók váltak a kisebb tévék utolsó mentsváraivá. Pláne, hogy ezek alapcsomagjaiban kötelező továbbítani a helyi műsorszolgáltatót. A mostanában gyorsabb sebességre kapcsolt kábeles digitalizáció viszont végképp kirúghatja a széket a helyi médiumok alól.
A kábeles digitális átállás ugyanis nagyjából a következőképpen néz ki. A nagyobb szolgáltatók nem a meglévő rengeteg helyi fejállomásukat digitalizálják – ami méregdrága lenne –, hanem élnek a technológia adta lehetőséggel és egy-egy digitális központot hoznak létre. Ezeket a központokat optikai kábelen összekötik az országszerte meglévő hálózataikkal, és így egységes programkínálatot nyújtanak. Értelemszerűen helyi televíziók nélkül.
Jelenleg még nincs nagy probléma, ugyanis mindegyik kábelszolgáltató párhuzamosan megtartotta az analóg csatornakiosztást is. (Bár a digitálisra előfizetőknek nem túl kényelmes pusztán a helyi televízió miatt folyton visszakapcsolgatni az analógra.)
Az viszont nagy kérdés, hogy mi lesz a helyi televíziókkal akkor, ha a kábelesek pár év múlva elkezdik felszámolni az analóg rendszereket. A helyi tévék abba sem kapaszkodhatnak, hogy őket kötelesek továbbítani a kábelesek, hiszen a központosított sugárzás miatt például a UPC digitális kínálatába a törvény alapján csupán a budapesti IX. kerületi televíziót lennének kötelesek felvenni.
„A gazdasági racionalitás azt diktálja, hogy szüntessük majd meg a rengeteg feleslegessé vált helyi fejállomást, jelenleg ugyanis semmi nem ösztönöz vagy kötelez minket arra, hogy ezt máshogy tegyük” – ecseteli a helyzetet Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója, ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a helyzet megoldásában ők is érdekeltek, hiszen a műholdas szolgáltatásokkal szembeni „harcban” a kábeleseknek előnyt jelent a helyi csatornák kínálatban tartása.
Drága megoldás
Elvileg van egy lehetőség, amellyel a helyi televíziók is felkerülhetnek a digitális kínálatba. Ehhez a kábeltársaságnak meg kell tartania a régi műszaki állomásokat minden városban, és ezeken a helyeken úgynevezett inzertálással a helyi csatornák is bekerülhetnek az adott településen elérhető televíziók közé.
„Már beszélgettünk erről a városunkban jelen lévő két kábelszolgáltatóval, a digitális hálózatra való rákapcsolódás számunkra körülbelül egymillió forintos kiadást jelentene” – mondja Petzke Ferenc, a Tatai Tv főszerkesztője, akinek elmondása szerint kis televízió révén nekik ez is nagy összeg. Elvileg a digitális átállást támogatja az állam, a Tatai Tv-nél viszont ilyen pályázatról eddig nem hallottak. Petzke Ferencék pedig még jó helyzetben is vannak, mert viszonylag modernek a technikai eszközeik, ezért nincs szükségük további milliós beruházásokra a digitális átállás miatt.
Kábeles szemszögből azonban akad még pár kérdőjel. „Van ahol egyetlen, más településen négy helyi televízió van. Amennyiben ezért a teljes digitális hálózaton egynél több csatornahelyet hagynánk szabadon a helyi adóknak, akkor bizonyos technológiai okokból hét csatornahely esne ki és válna másra használhatatlanná, ez pedig óriási pazarlás” – vázol fel egy újabb problémát Szűcs László.
A helyi műsorkészítők számára az jelenthet reményt, hogy előbb-utóbb a döntéshozók is észreveszik ezt a helyzetet, ha másért nem, azért, mert számukra politikai okokból fontosak ezek a lokális médiumok. Másrészt apellálhatnak arra, hogy az egyre erősebb műholdas konkurencia a kábelszolgáltatókat is motiválhatja a megegyezésben.
