A GVH eljárásában a L’Oréal Kft. több termékéről (Elséve Színvédő Balzsam, a Nyári Tündöklés Testápoló, a Golyós Hasfeszesítő Kezelés, a Normaderm, a Dercos AMINEXIL SP94™ hajhullás elleni kezelés férfiaknak, az Anthelios termékcsalád, a La Roche-Posay márka, az Aquasource Non Stop mély hidratálást biztosító oligo-termál, a Revitalift Double Eye Lifting, a Revitalift Double Lifting és az Age Re-Perfect Pro-Calcium) 2007. január 1. és 2007. július 18. között adott fogyasztói tájékoztatásokat vizsgálta. A vizsgálat szerint a tájékoztatások jelentős része alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére – derült ki a versenyhivatal közleményéből.
A GVH szerint a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy reklámja ne tartalmazzon egymással összhangban nem lévő közléseket. Például a fogyasztók megtévesztésére lehet alkalmas , ha valaki egy szubjektív hatékonysági vizsgálatban részt vett néhány tucat nő véleményére alapozva állítja, hogy „a nők” x százléka miként vélekedett a termékről, illetve annak valamely tulajdonságáról. Az ilyen közlések megtévesztésére való alkalmasságát oldhatja, ha ugyanazon reklámban feltüntetésre kerül, hogy a közlés hány nő megkérdezésén alapul. Ám a vállalkozásnak szem előtt kell tartania, hogy a fogyasztó a reklámokban szereplő információk közül elsősorban a figyelem felhívására alkalmas módon, például címsorban, kiemelten szerepeltetett közléseket észleli. A bújtatottan, kis betűmérettel, a fogyasztó által észlelt közlésekhez tartalmilag kapcsolódó, de attól elhelyezését tekintve elszakítottan szereplő, a főüzenet megjelenítéséhez képest lényegesen kisebb betűmérettel szerepeltetett rész nem szükségszerűen jut el hozzá.
Mivel a fenti szabályokat a L’Oréal Kft. több reklámjával is megszegte, a GVH 150 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásra. Döntésekor a versenyhatóság súlyosító körülményként értékelte, hogy az elmarasztalt vállalkozás a piac jelentős szereplője, több termékét hirdette megtévesztő módon, a jogsértés pedig igen intenzív reklámtevékenység révén valósult meg. A megtévesztő reklámok több hónapig elérhetőek voltak és jelentős számú fogyasztóhoz juthattak el. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy a L’Oréal egyes jogsértőnek minősülő kijelentéseit még az eljárás lezárulta előtt önként módosította.
A L’Oréal több reklámban kategorikus, minden fogyasztónak feltétel nélkül szóló ígéreteket fogalmazott meg a szóban forgó termékekről, illetve azok hatásáról. Ezzel azt az üzenetet közvetítette a fogyasztók felé, hogy az ígért eredmény bármely fogyasztó esetében biztonsággal elvárható.
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas az a tájékoztatási gyakorlat, amikor a vállalkozás oly módon használja fel a szubjektív hatékonysági vizsgálatok eredményeit a termék népszerűsítésére, hogy a fogyasztók számára nem derül ki egyértelműen, hogy szubjektív hatékonysági vizsgálatok eredményei kerülnek közlésre.
Különösen alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására egy olyan magatartás, amikor a vállalkozás a tesztben részt vevő fogyasztók szubjektív értékelését szerepelteti a reklámban, miközben az objektív hatékonysági eredmények kedvezőtlenebbek, mint a szubjektív hatékonysági eredmények.
A szubjektív hatékonysági vizsgálatra alapozott reklámállítás esetében is irányadó, hogy a reklámállításnak teljesen összhangban kell lennie a vizsgálati eredményekkel. Kifogás alá esik a reklámállítás, ha az összemossa a szubjektív értékelés különböző fokozatait. Azaz ha a vizsgálati személyek adott százaléka érzékelt ugyan valamilyen mértékű kedvező változást, de csak egy részük számolt be igen kedvező változásról, más részük ugyanakkor csak csekély mértékű változást észlelt – miközben a reklám összhatása szerint mindenki esetében igen kedvező változás következett be.
