Meglepő eredményeket hozott a TNS piackutató cég 16 ország felhasználói körében végzett kutatása. Az adatok szerint a brit háziasszonyok a leginkább netfüggő csoportok közé tartoznak, szabadidejük 47 százalékát töltik a világhálón böngészve. A szigetországi családanyák webmániáját jól mutatja, hogy a diákokat is maguk mögé utasították, akik szabadidejük 39 százalékát töltik a weben. Érdemes megjegyezni, hogy a munkanélküliek körében is 32 százalék ez az arány.
Az egyes országok átlagát vizsgálva a kínaiak vezetnek a webes szabadidő-eltöltésben, a nem munkára és tanulásra szánt idő 44 százalékában interneteznek a távol-keleti ország felhasználói. A rangsor második helyén is egy ázsiai ország, Dél-Korea szerepel, az ottani 18–55 évesek szabadidejük kétötödét töltik a világhálón. A legkevésbé netfüggőnek a több mint 27 ezer felhasználó megkérdezésével készült felmérés adatai alapján a dánok bizonyultak.
Amikor a felmérés készítői arra kérték a válaszadókat, hogy jelöljék meg, mire használták a világhálót a felmérés előtti hónapban, a legtöbben főként praktikus dolgokról számoltak be. A felhasználók 81 százaléka információt keresett, 76 százalékuk híreket olvasott, de igen sokan voltak az internetes bankolást megjelölők is, a felmérésben szereplők 74 százaléka intézte pénzügyeit a neten.
Meglepő módon a szórakozási célú webhasználat jóval kisebb arányt mutat, így például a megkérdezettek 51 százaléka nézett videoklipeket, 37 százalékuk töltött le zenét, egyharmaduk látogatta a közösségi oldalakat és egyötödük volt kíváncsi felnőtt tartalmakra.
A felmérés alapján az internetezőkben igen nagy a hajlandóság, hogy a weben kötött ismeretségeket átültessék a valós életbe is. A netes ismerősökkel leginkább a németek szeretnek találkozni a valóságban is, 76 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy volt már ilyen „kalandban” része. Míg az interneten töltött időben az élen jártak a kínaiak, addig az ismeretségek áthelyezésében a webvilágból a valósba a lista végén találhatók a távol-keleti ország lakói, „csupán” 40 százalékuk találkozott már olyannal, akit korábban a világhálón ismert meg. A felmérés adatai szerint a megkérdezetteknek átlagosan 17 online barátjuk van és a felhasználók 60 százaléka találkozott a neten megismert személlyel a valóságban is.
A tanulmányból az is kiderült, hogy az egyes országokban igencsak eltér a hagyományos és online médiumok szavahihetőségének megítélése. Nagy-Britanniában például a netes hírportálok a barátok után a második helyen szerepelnek a megbízható információforrások rangsorában. A válaszadók 40 százaléka nagyon szavahihető médiumnak nevezte a webet.
Sokkal kevésbé értékelik a britek a nyomtatott sajtót, csak 23 százalékuk vélekedett úgy, hogy nagyon megbízható forrás. A szigetországban megkérdezettek közül nagyjából ennyien tartják megbízhatónak a Wikipediát is. Leginkább egyébként a finnek bíznak a nyomtatott sajtóban.
