Az Európai Unió komoly célt tűzött ki tavaly decemberben, amikor elfogadta a klímacsomagot. Az új szabályzatban a tagállamok vállalták, hogy 2020-ra minimum húsz százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat, valamint hogy ugyanezzel a céldátummal az EU energiafogyasztásának 20 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezik. A nagyszabású tervek eléréséhez a kormányzatok, sőt, a nagyvállalatok egyértelmű elköteleződése sem elég. A projekt oroszlánrészét az unió polgárainak kell felvállalniuk.
Az egyén felelőssége elengedhetetlen a klímaváltozás elleni küzdelemben. Hazánkban ez a fajta gondolkodásmód még gyerekcipőben jár, ezért az első lépések megtétele a kormányzatra és a vállalatokra hárul: példamutatással, programok és lehetőségek kínálatával és persze az ehhez szükséges kommunikációval. A közelmúlt gázválsága sokat lendített az energiatakarékosság ügyén hazánkban is. A Forsense februárban végzett közvélemény-kutatása szerint a hazai lakosság többsége lényegesnek tartja a hagyományostól eltérő energiaforrások alkalmazását, 26 százalékuk szerint fontos, 57 százalékuk szerint nagyon fontos az alternatív erőforrások népszerűsítése. A legtöbben már hallottak alternatív energiaforrásokról, a megkérdezett ezer fő mindössze 18 százaléka nem ismer semmilyen ilyen típusú erőforrást, míg a legtöbben a napelemet (62 százalék), a napkollektort (41) és a szélturbinát (34) említették.
Érzékeny pont
A lakosság tájékoztatását, az energiatakarékosság széles körű elterjesztését tűzte ki célul az elmúlt lassan két év legnagyobb szabású kampánya. Az Elmű és az Émász programja, az Energiapersely a legérzékenyebb ponton, a pénztárcán keresztül próbálja motiválni a fogyasztókat a pazarlás megszüntetésére és az odafigyelésre.
A két vállalat átgondoltan alakította ki a programot: a lakossági igényekre és a vállalkozások részére külön információbázist hozott létre, amely könnyedén és érthetően elérhető az interneten. A kommunikációra is nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen irodáikban információs pontokat létesítettek, ahol akár olyan kérdésre is választ kaphat az érdeklődő, hogy milyen módon tegye takarékosabbá lakása világítását. Emellett a program és a weboldal kommunikációját is komolyan veszik: köztéri és újsághirdetésekben népszerűsítik, sőt, roadshow keretein belül próbálnak „házhoz menni” az energiatakarékosság üzenetével.
Kulcskérdés
Rövid, de velős üzenettel és dinamikus akcióval jelentkezett a kormányzat az év elején. A „Kapcsold k(i)” kampány mögött az Európai Bizottság pénzügyi forrásai, valamint a Külügyminisztérium áll. Az akció fő mondanivalóját az a sokak számára megdöbentő tény szolgáltatja, miszerint az éghajlatváltozás elsődleges oka az óriási mértékű szén-dioxid-kibocsátás, amelynek több mint egyharmadát a lakossági energiafelhasználás okozza.
A kampány célja, hogy a lakosságot összefogásra és tudatos energiafogyasztásra ösztönözze. Az EU kulcskérdésként kezeli az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, ezért a kezdeményezés a civilszervezeteket és a helyi közösségeket is megszólítja. Kommunikációs oldalról nézve a „Kapcsold k(i)” is a „zsebünkre apellál” ugyanis világosan megmutatja, mivel mennyit spórolhat a fogyasztó. A kampány keretében Budapest és tíz vidéki város forgalmas pontjain „Kapcsold k(i)” figurák adnak energiatakarékossági tippeket. Emellett a lakosság személyes találkozások, rendezvények, tájékoztató anyagok és az internet segítségével tudhat meg többet az éghajlatváltozás és az energiatakarékosság kapcsolatáról.
Az egyik legismertebb nemzetközi zöldszervezet, a WWF is hasonló energiatakarékossági akcióval jelentkezik az év elején. A hazai érdekeltség önkéntesei január vége óta úton vannak, hogy az emberek figyelmét országszerte a takarékos energiahasználatra irányítsák. A kampány célja a lakosság tájékoztatása arról, hogy mit tehetünk saját környezetünkben, otthonukban annak érdekében, hogy elkerüljük a felesleges energiapazarlást. A „panda önkéntesei” húsz helyszínen jelennek meg az országban, a turné során beszélgetnek és játékra invitálják az embereket. A szervezet a nemzetközi szintű, Föld órája nevű kezdeményezés keretében arra buzdítja a világ településeit, hogy március 28-án egy órára kapcsolják le a világítást. Nagyszabású akciójukkal egymilliárd embert és ezer várost kívánnak elérni.
Helyi szinten
Hála az informáló kampányoknak és az elérhető uniós és kormányzati forrásoknak, egyre több településen valósulnak meg energiatakarékossági beruházások. Egy jó példa a szentendrei önkormányzat mintegy 80 millió forintos ökoprogramja, amely lehetőséget biztosít, hogy a távfűtéssel fűtött épületekben az egyes otthonok energiafogyasztását is mérni lehessen. A lakóknak pályázniuk kell, hogy a beruházást megvalósíthassák, amely részben állami, részben önkormányzati forrásból finanszírozott. A lakásonkénti egyéni mérés fontos lépés az egyéni energiatudatosság bővítésében.
