Az adójóváírás rendszere átalakul: 1,5 millió és 3,552 millió forint közé esik majd a sáv, s a fogyási ütem tovább mérséklődik 0,9-ről 0,7 százalékra – erősítette meg a Pénzügyminisztérium a FigyelőNet kérdésére a sajtóinformációkat. A maximális adójóváírás 11340 forintról 11970 forintra emelkedik.
Az emelkedés nem kárpótolja teljes mértékben az alacsony jövedelműeket. Egy havi bruttó 100 ezer forintot keresőtől ma ördögi módon 6660 forintot szednek be havonta személyi jövedelemadóként a költségvetésbe, az adóátrendezés után már 7030 forintot.
számítás
Havi bruttó 100 ezer forint után jelenleg 18 ezer forint személyi jövedelemadót kellene fizetni, de ebből lejön a 11340 forint adójóváírás, a végeredmény 6660 forint. Az adóátrendezés után a személyi jövedelemadó 19 ezer forint, ebből jön le a 11970 forint adójóváírás: 7030 forintot kell befizetni.
Az évi 1,25 és 1,5 millió közötti sávban már visszabillen a mérleg, mert itt lép be a jelenlegi rendszerbe az adójóváírás fogyása, ugyanakkor a tervezetben még marad (1,5 millió határig) a jelenleginél magasabb adójóváírás. Az „átbillenés” után az adózó egyre jobban jár a mostani rendszerhez képest.
Megkérdeztük a minisztériumot, miért rövidítik meg pár száz forinttal a legalacsonyabb jövedelműeket, egyelőre nem kaptunk választ.
mi az adójóváírás?
Az adójóváírást eredetileg azért hozták létre, hogy adómentessé tegyék a minimálbért (a jóváírás a minimálbér esetében a teljes személyi jövedelemadó jóváírását jelentette). 2007-ben a minimálbér növekedett, ám azt az adójóváírás már nem követte (s nem követi azóta sem).
A minimálbérnek egy része tehát már évek óta adóköteles, mégis széles körben tartja magát a tévhit a minimálbér adómentességéről. A jelenleg ismert tervek szerint maximum havi 63 ezer forintot tud majd továbbra is adómentessé tenni az adójóváírás intézménye.
