Arról, hogy miért nem tették nyilvánossá a beérkezett véleményeket, azt közölte, ehhez a javaslattevőknek van joga, az ütemezésről pedig azt mondta, “nem sürget minket az idő, egy határidőt már túlléptünk”. Ezzel arra utalt, hogy a digitális átállásról szóló törvény szerint a tavalyi év végére meg kellett volna születnie az új médiaszabályozásnak.
Gombási Izabella, a Magyar Televízió jogi vezetője arról beszélt: a tervezet “próbál a normativitás irányába elmenni”, de a finanszírozás módja jelen formájában nem átlátható. Szekeres László, a Duna Televízió gazdasági alelnöke azt emelte ki, hogy “kettéesik a törvénytervezet”, amelyben kidolgozói a szervezeti rendet túlzott alapossággal írják le, míg a működéssel kapcsolatos kérdések kifejtése elnagyolt; álláspontja szerint “holdingszerű működési rend” mellett kellene részvénytársasággá alakítani a közmédiumokat.
Finomhangolásnál több kell
Elfogadhatóbbnak nevezte az elsőnél a második szövegváltozatot Péntek Zoltán, a TV2 jogi vezetője, aki szerint ennek ellenére finomhangolásnál többre volna szükség. Felvetette: mivel a közeljövőben számos új reklámozási forma jelenhet meg a magyar médiában is, ezek esetében szerinte türelmi időt kellene alkalmazni a szankciók alkalmazására. Kaszó Klára, az RTL Klub jogi igazgatója szerint a második változat “kiindulási alap lehet”, ugyanakkor megjegyezte: az elfogadás sebessége helyett a minőségre kellene helyezni a hangsúlyt.
“Fogadjuk el az európai szabályokat, de ne legyünk annál szigorúbbak” – javasolta Málnay B. Levente, Magyarországi Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete elnöke, az MTV Networks Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Megjegyezte: az egyes műsorokat többször – más-más napszakban – ismétlő tematikus csatornákat az általános szórakoztató adóknál nehezebb helyzetbe hozza az a rendelkezés, hogy a független gyártótól származó műsorok arányának megállapításánál csak az első adás számítható be.
Közpénzre fáj a foguk
A Magyar Katolikus Rádió Alapítvány és a helyi televíziók országos egyesületének képviselője is azt szorgalmazta, hogy kerülhessenek be abba a körbe, amely közpénzt használhat fel közszolgálati műsorainak előállításához. Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke azt kérte: az analóg frekvenciák kiosztásánál “a politika gyakoroljon önmérsékletet”, egyben jelezte: problémát okozhat, hogy az éppen tárgyalt szövegjavaslat szerint ezt nem korlátoznák a kampányidőszakokra.
Alkotmányossági aggályokat hangoztatott az anyaggal kapcsolatban Kajdi József ügyvéd, aki az Alkotmánybíróság egy 1992-es döntését hozta fel példának, amely – mint idézte – az állami szervek, az Országgyűlés, de a politikai pártok meghatározó befolyását is az alaptörvénnyel ellenesnek minősítette. Márpedig – tette hozzá – a közmédiumok felügyeleti rendszerében több testület esetében is felmerülhet az ilyen befolyás gyanúja.
