Az alulfinanszírozásnak, az inflációnak, az amortizációnak van egy pontja, ami mindenképpen az összeomláshoz, a halálhoz vezet – hozta hangulatba nyáron készült, a jövőt vázoló tanulmányával a felügyelő kuratóriumot a kisebbik köztévé menedzsmentje, amely szerint a csodával határos, hogy az általuk „megörökölt” helyzettel a háta mögött a saját lábán áll még a cég. Majd kerek perec hozzátették: ha a helyzetben nem áll be gyökeres változás, lehúzhatják a rolót.
Csapatcsapda
Nem csak abban műfajidegen az Együttgondolkodás a jövőről 2009–2010 címet viselő anyag, hogy mentes az ilyenkor szokásos ígéretbokrétáktól és csupán a négyéves elnöki ciklus első felére tervez, de abban is, hogy kidolgozói között csak az elnök és gazdasági, valamint innovációs helyettese szerepel – a kulturális terület gazdája nem. Ez a szemlélet pedig jócskán nyomot is hagy az anyagon.
Egyebek mellett abban, hogy sajátos munkamegosztást ajánlanak a kuratóriumnak: az kalapozzon többet – az állami bugyellárisból manapság még csak nem is csörgedező – anyagi pluszforrásokért, cserébe a tévé vezetése vállalja, hogy racionálisan gazdálkodik, sőt, ahol lehet, vissza is vesz a kiadásokból. Az ötlet nem is volna teljesen elvetélt, hacsak nem nézünk kissé a számok mögé.
Kurtított számok
A májusban életbe léptetett megszorító csomag ugyanis csak elégtelen eredményekkel kecsegtet: 91 milliót fedezne a háromszor ekkorára tervezett idei hiányból. Ráadásul az év elején vagy félmilliárdos áthangolást kért a kuratórium a menedzsmenttől: szerintük a műsorstruktúrán százmilliót, a személyi kiadásokon háromszor ennyit lehetne kurtítani. Emellett 30-50 millióval dobhatnák meg az idén 263 milliósra belőtt fizetős reklámbevételeket, ha egy kicsit hatékonyabban kilincselnének a régióban terjeszkedő hazai cégeknél. A vezérkar végül még a felsőbbség elvárásait is túlszárnyalná: szerintük – persze csak optimális esetben – a Dunán akár kilencszáz-, a kettes csatornán pedig jó pár tízmillióval, vagyis az éves büdzsé tizedével is vissza lehet fogni a kiadásokat. Elsősorban külső gyártásba adással, valamint kisebb munkaszervezésbeli váltásokkal operálnának, hogy aztán egy létszámleépítés után kisebb, de a menedzsment reményei szerint hatékonyabb munkatársi gárda dolgozzon a Mészáros utcában. A jövő évben viszont már egyensúlyba lendülne a gazdálkodás – ígérik, egyebek mellett a reklámbevételek jelentős, meg nem jelölt forrásból származó emelkedését vizionálva.
Távozó kreatívok
A szervezet karcsúsítását nem is odáznák túl sokáig: október végén megkezdenék az egyeztetést az üzemi tanáccsal a két menetben elküldendő, összesen száz munkatárs elbocsátásának mikéntjéről. A zömükben a „kreatív munkatársak” kategóriába sorolt kiszemeltek kétharmada januárban, a többiek egy hónappal később kapnák meg az obsitolási tájékoztatót; a mintegy 210 milliós menesztési költségekből az idén ráadásul csak mintegy 120 millió jönne vissza. Az így hatodával csökkentett gárdánál bevezetnék az „egy ember – több feladat” elvét, a nem naponta jelentkező műsorok zömét pedig külső gyártásba szorítanák, „a volt kollégák külső produkciós irodákba történő helyezésével”.
Kétségtelen, hogy a létszámból faragni kell, hiszen a négy évvel ezelőtti ötszázas brigád csak a színlelt munkaviszonyok megszüntetése miatt 150-nel gyarapodott. Noha a megoldás praktikusnak látszik, kérdéses, mennyire nyeri majd el a finanszírozásra kiszemelt Pénzügyminisztérium tetszését, amelynek könnyen szemet szúrhat, hogy ugyanazok ugyanazt a műsort gyártják – legfeljebb más jogviszony keretében.
Álmok kalodája
Igazán érdekes viszont, mára miként morzsolódtak le Cselényi László régi-új elnök nagy tervei. Az anyagban egy szó sem esik az Autonómia néven futó kettes csatorna mellé Unió címmel megálmodott ifjúsági-oktató csatornáról, ahogy inkább a visszafogható költségek között szerepel a kezdetektől dédelgetett, de adásba lapzártánkig sem került Kárpát-medencei teleregény. (Október közepétől lesz helyette első látásra Kusturica-börleszket idéző Állomás Börcsök Enikővel és Csuja Imrével.)
Talán ezt a műsort szánja csodafegyvernek a Duna Tv menedzsmentje, amely a létbizonytalanság terjedésének tulajdonítja, hogy mind többen nyergelnek át az Európa legjobb kulturális csatornája címet birtokló adótól a „vértelen krimivel” versenyző Viasat 3-hoz. A kérdés csupán az, egy ilyen – olcsónak nem mondható produkció – mennyiben építi a kisebbik köztévé szavakban gondosan óvott imázsát. Amelyet – mint ez a menedzsmentprogramból kiderül – úgy visz, hogy kilencmilliárdos büdzséjéből alig ötszázmilliót fordít az erősségének tartott művészfilmek beszerzésére, a költségek kétharmada pedig nem műsorokra megy el.
Bizonytalan jövő
Az sem világos, mennyi ideje lesz tervei megvalósítására a Cselényi-csapatnak. Nem mintha puccstól kellene tartaniuk a szükségesnél éppen eggyel több vokssal újraválasztott vezető embereinek: a politika lépett ugyanis szokatlan aktivitásba. Lapunk kormányzati forrásokból úgy értesült: szeptemberre elkészült a kancellárián az új médiatörvény közrádióval és televíziókkal foglalkozó fejezetének normaszövege, amely alaposan átszabná a három intézmény működésének kereteit.
Az anyag egyik olvasata szerint pedig szervezeti önállóságuk meghagyása mellett akár egyetlen tulajdonosi szervezet is kerülhetne a három cég fölé – ez pedig nagyban felülírhatja a dunások elképzelésit. Akár azzal, hogy a hosszú távú közszolgálati szerződés kialakítása során módosít a feltételeken. Az anyag ráadásul – erősítette meg az információt több ismerője is – egyelőre nyitva hagyja a közmédium-vezetők kilétének kérdését. Nem szabályozza ugyanis, hogy a leendő vezérigazgatói posztot automatikusan megöröklik-e a hivatalban lévő elnökök, vagy új nótához új zenekar dukál.
