Az SZDSZ az eddig már nyilvánosságra hozott javaslatokat nyújtotta be módosító indítványként. Új elem, hogy a szabad demokraták teljesen elhibázottnak tartják a kormány által tervezett új típusú cégautóadót. Az MSZP javaslata szerint egységesen minden autóra 10-15 ezer forintos terhet vetnének ki és kiszélesítenék a teherviselés körét. Ebből a tételből a kormány 30 milliárd forintos bevételt várna.
A liberális párt azt indítványozza, hogy a kormány által javasolt 4 százalékos járulékcsökkentés ne csak a minimálbér kétszeresére, azaz 140 ezer forint alatti jövedelemrészre, hanem a teljes jövedelemre vonatkozzon. A személyi jövedelemadó 18 százalékos sávhatárát 1,7 millió forintról 3 millióra emelné az SZDSZ, az indoklás szerint ezzel a lépéssel a magyar adórendszer közelítene egy 18 százalékos centrumú egykulcsos adó felé.
Az SZDSZ adómódosító csomagjában az szerepel, hogy ne csak a vállalkozásoknál, hanem a magánszemélyek esetében is töröljék el a 4 százalékos különadót. Ezeken felül azt szeretnék, hogy a helyi iparűzési adó összege továbbra is levonható legyen a társasági adóalapból. A nyugdíjjárulékhoz hasonlóan az egészségbiztosítási járulék megfizetését is csak egy felső határhoz kötnék, ennek összege évi 30 millió forint lenne. A liberális párt törölné azokat a passzusokat a törvényjavaslatból, amelyekkel szerinte az APEH egy új ellenőrzési adatbázist hozhatna létre.
Az MDF a haláladót likvidálná
Módosító indítványként nyújtotta be a haláladó megváltoztatását az MDF. A javaslat szerint 18 millió forintig nem kellene örökösödési illetéket fizetni az egyenes ági rokonoknak, a házastársaknak és a testvéreknek.
A Fidesz és a KDNP egy javaslatban nyújtotta be fő adómódosításait. Az ellenzéki frakciószövetség azt javasolja, hogy a társasági adó maradjon 16 százalék, és ne szélesítsék az adónem alapját. Szerintük a társasági adónak a kormány által javasolt 18 százalékra emelése a magyar gazdaság versenyképességét súlyosan rontja, ráadásul azt a korábban létrejött megállapodást rúgja fel, amelyet a kormány a magyar gazdaság szereplőivel kötött.
A Fidesz és a KDNP azt is javasolja, hogy a társasági adó alapját csökkentő fejlesztési tartalék 50 százalék helyett az adóalapból teljes mértékben leírható legyen. Szerintük ezzel a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelnék.
Az ellenzéki frakciószövetség ismét benyújtotta korábbi javaslatát, hogy a távhő és az alapvető élelmiszerek áfája 20 százalékról 5 száazalékra csökkenjen.
A családokat támogatná a Fidesz
A családi adókedvezményt kiterjesztenék az egy- és kétgyermekes családokra, ezzel is ösztönözve a gyermekvállalást. Bevezetnék az iskolakezdési adókedvezményt, amelyet a szülők gyermekük tankötelezettségének végéig vehetnének igénybe. Az adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatná meg az adó 50 százalékát, de legfeljebb tanköteles gyermekenként a 20 ezer forintot.
Ezeken felül van még 28 olyan fideszes módosító, amelyet képviselők saját szakterületükön kezdeményeztek. Font Sándor például javasolja, hogy ne kerüljön sor 2009-ben szeszesitalokra vonatkozó jövedéki adóemelésére, Bánki Erik pedig kezdeményezi, hogy a hivatásos sportolók is adózhassanak ekhóval. Többen azt kezdeményezik, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfatartalma 20-ról 5 százalékra csökkenjen.
MSZP módosítók: cégautóadó és többlépcsős jövedéki emelés
A kormánypárt módosító indítványai közül hozzávetőleg húszat a kormány kérésére nyújtottak be a szocialisták. Az MSZP meghagyná a cégautóadót, de a kormány 7 százalékos kulcsa helyett tételes összeget fizettetnének meg a tulajdonosokkal, a megoldásra két alternatívát kínálva.
Az egyik szerint minden személygépkocsi után havi 12 ezer forint lenne az adó mértéke, a másik javaslat pedig úgy szól, hogy 1500 köbcenti alatt havi 9 ezer forintot, e felett pedig 16 ezer forintot kellene fizetni. A kormány kérésére bekerült egy olyan javaslat is, amely szerint a tervezett 7 százalékos adót 7,5 százalékra emelnék.
Az MSZP-s módosító indítványok között találjuk, hogy az alkoholtartalmú italokra és dohánytermékekre tervezett 10 százalékos jövedékiadó-emelést egy helyett két lépcsőben vessék ki: az első 5 százalékot január 1-től, a másik 5 százalékot pedig május elsejétől.
A kormány adócsomagjához benyújtott szocialista változtatási javaslatok között szerepel még, hogy a kizárólag közhasznú tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságokat ne terhelje iparűzési adófizetési kötelezettség.
