A modern világ gazdasági motorját jelentő nemzetközi bankrendszer eseményeire figyel a világ. Miközben az amerikai kongresszus egyelőre nem szavazta meg a 700 milliárd dolláros mentőövet, Európában a Benelux Államok megmentették a Magyarországon is tevékenykedő Fortis Bankot, de beavatkozott a nemzeti bankrendszerbe a francia és a német kormány is.
Az állami segítség megakadályozhatja az összeomlást, de a drágulás elkerülhetetlen. „Előbb vagy utóbb Amerikában elfogadják a segítséget, de ez önmagában nem oldja meg a problémákat” – vélekedett az FN-nek Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője, és hozzátette, hogy a legoptimistább forgatókönyvek szerint is a következő egy-két évben is folytatódni fog a bizonytalanság.
Az EURIBOR (bankok közötti elszámolási ráta, gyakorlatilag ennyibe kerül a forrás a kereskedelmi banknak) az év elején még 4,7 százalék volt, júliusban már 5, jelenleg pedig már 5,3 százalék.
Az MNB első féléves hitelezési felmérésének adatai a szigorítás felé mutattak. A bankpiaci elemzők szerint idén eddig körülbelül egy százalékponttal drágultak a vállalati hitelek éves díjai, és ez a tendencia folytatódni fog.
Nehezebb lesz hitelhez jutni?
„Nem lehet megnevezni az építőiparon kívül olyan szektorokat, amelyek kevesebb hitelt fognak kapni a drágulás miatt, de egészen biztos, hogy jobban ellenőrzik majd a pénzintézetek, hogy kiknek adnak hitelt” – mondta el az FN-nek Kuthi Ákos, a Cashline elemzője. Hasonlóan nyilatkozott nemrég egy tévéműsorban Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke (Raiffeisen). A szakértők szerint sokkal részletesebben ellenőrzik majd az összes benyújtott iratot, és minden iparágban lehetnek olyan cégek, amelyek korábban is csak épphogy megkapták volna a pénzügyi segítséget ötleteikhez, most viszont biztosan visszautasításban lesz részük.
A bankszövetséggel szemben másképp látják a helyzetet a bankok. „A minősítési rendszerek alig fognak változni” – tudta meg az FN Kovács Józseftől, a Erste Bank pest megyei kkv-osztályának vezetőjétől. Piaci információk szerint viszont néhány szereplő csökkenti fogja a vállalati üzletág aktivitását (a többi között az OTP is), és a verseny csökkenése még feljebb nyomhatja majd az árakat.
A makrohelyzet nekünk is rossz
A devizahitelek árának hosszú távú növekedése mellett sokkal hátrányosabban érinthetik a vállalkozásokat a közvetett hatások, vagyis az amerikai és a nyugat-európai gazdaság lassulása. Nemcsak az exportáló cégeket sújtja majd a nemzetközi bizalmatlanság, de a főként német és amerikai piacokra gyártó magyarországi multicégek beszállítóit is.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a magyar GDP-re vonatkozó 2009-es növekedési előrejelzését 2,8 százalékról 2-2,5 százalékra csökkentette. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint a világban zajló pénzügyi konszolidáció és az amerikai segélycsomag akadozása magyarországi hatásai ma még pontosan nem látszanak, de a növekedési kilátásokat mindenképpen rontják.
Mihez lehet nyúlni?
A vállalkozóknak segítséget jelenthet a drága hitelek korában a kockázati tőke. Egyre több cég foglalkozik már Magyarországon is ezekkel a konstrukciókkal, de többnyire csak az olyan nagy profittal kecsegtető iparágaknak segíthet, mint például a gén- vagy a biotechnológia. A hitelt adók néhány éven belül történő többszörös megtérülést keresik.
„A kockázati tőke mellett sok amerikai cég saját kötvények kibocsátásával próbálkozik, itthon a nagyobb magyar vállalkozások tőzsdei kibocsátásai a magas kockázat miatt nem jelenthetnek megoldást” – mondta el Kuthi, és hozzátette, hogy akinek jó ötlete van, az a jövőben is meg fogja kapni a banki forrásokat.
Az induló vállalkozások közül azoknak jelenthetnek segítséget az úgynevezett üzleti angyalok, amelyek olyan szellemi tulajdonnal rendelkeznek, amelyre fel lehet építeni egy új céget. A kereskedelemben és a termelésben tevékenykedők pedig úgynevezett közraktárjegyekkel kaphatnak kedvező hitelt a pénzintézetektől. A viszonylag egyszerű és gyors finanszírozási formánál a pénzintézetnek az jelent biztosítékot, hogy a vállalkozás közraktárban (a Concordia, az Első Danubius, a Depo Trezor vagy a Hungária Közraktározási Zrt. országos hálózatának valamelyik telephelyén) helyezi el áruját, s erről közraktárjegyet mutat be.
