A CSR bölcsőjének az Egyesült Államokat tekintjük, hiszen a tudatos, a működés minden területén beépített felelősség irányába elsőként a tengerentúli cégek indultak el. A társadalom és a civilszervezetek által támasztott kihívásokra az elsők között a pénzintézetek adtak választ, így a pénzügyi szektorban fejlődött és mélyült el leginkább a CSR-szemléletmód. Éppen ezért jogosan merülhet fel a kérdés: egy javarészt felelősen működő cégek alkotta szektor hogyan kerülhet olyan válságba, amelyet a „felelőtlen” hitelkihelyezés okoz? A szakértők természetesen nem látják ennyire fekete-fehéren a helyzetet. „CSR-szempontból a tengerentúlon mutatkozó válság legalapvetőbb oka az, hogy nem építettek be hatékony kockázatmenedzsment-rendszereket a banki alaptevékenységbe” – véli Radácsi László, a B&P CSR Management ügyvezető partnere.
Fejleszteni kell
Akárcsak nemzetközi szinten, a bankszektor tagjai nálunk is az élen járók közé tartoznak a felelős működésben. 2007 és 2008 első fele komoly fejlődést hozott a hazai pénzügyi ágazatban: több jelentős hitelintézet (CIB Bank, K&H Bank, OTP Bank) adott ki fenntarthatósági jelentést, előbbi kettőé a nemzetközi GRI-standardok (Global Reporting Initiative – magas szintű, nemzetközileg elfogadott fenntarthatósági jelentési keretrendszer) szerint készült. A bankok mindig is támogatói voltak a jelentős társadalmi ügyeknek, az elmúlt időszakban azonban ez a tevékenység stratégiai szerepet kapott és átláthatóbbá vált. Vannak egyebek mellett olyan kezdeményezések (például a Raiffeisen Bank televíziós spotjai – „Tömör professzor” vezetésével), amelyek a szektor egyik legnagyobb problémájával, a fogyasztók pénzügyi ismereteinek, tudatosságának fejlesztésével foglalkoztak.
A hazai fogyasztó pénzügyi kultúrája ugyanis komoly fejlesztésre szorul, s a bankszektor jelenének ez az egyik legégetőbb kihívása. A folyamat kétirányú lehet: a felelős bankok részéről indulva, akár egy szektorszintű összefogás keretein belül, illetve a probléma kormányzati felvállalásával, amelyre már voltak próbálkozások. Az MNB, a PSZÁF és az Öngondoskodás Alapítvány foglalkozik a kérdéssel, de az alapvető pénzügyi ismeretek elsajátításának a közoktatás szintjén is meg kellene jelennie. A bankok oldaláról közelítve a felelős hitelezési és befektetési gyakorlat megvalósítása az egyik legégetőbb feladat. Ennek meg kell jelennie a belső képzési folyamatokban – a gyakorlati alkalmazástechnikával együtt – sőt, a teljesítményértékelési rendszerekben is. A pénzügyi szolgáltatók a felelős működés elveinek kiterjesztésével (beszállítóikra, partnereikre vonatkozóan) tovább lendíthetik a CSR hazai ügyét. Érdekes módon etikai kódex mindenütt létezik, de az etikai menedzsment rendszerének kiépítése – amely átlátható és hatékonyan működtetett képzési, monitoring- és szankcionálási rendszert takar – még gyerekcipőben jár Magyarországon.
Visszásságok
A bankszektor mellett az autóipari szereplők igyekeznek látványosan felelősként – leginkább zöldként – megjelenni. Marketingkommunikációjukban egyre erősödő szerepet játszik a környezettudatosság. Fenntarthatósági jelentést leginkább globálisan adnak ki, helyi szinten ez még csak elvétve tapasztalható. A gyártástechnológia során a felhasznált anyagok kiválasztása és a felelős beszállítókkal való együttműködés a legaktuálisabb kérdések egyike. A kis fogyasztás kontra nagy teljesítmény dilemma egyre feloldhatóbb, a bioüzemanyagok használatának terjedését azonban elbizonytalanítja a téma körül zajló globális vita. A gyártás környezettudatos szempontok szerinti átszervezése szintén a globális kihívások közé tartozik az autógyártók számára. Itt a legfontosabb az ökológiai életciklus szerinti rendszer kialakítása, amelyben a szerkezetek lebontása és újrahasznosítása kulcsfontosságú, ha a környezeti terhelés csökkentéséről van szó.
