A Mol jelenleg az INA papírjainak 25 százalékát birtokolja, a cég 44 százaléka az államé, a részvények 31 százalékával pedig a börzén kereskednek; ez utóbbiakra vonatkozik a Mol a horvát tőzsdefelügyelet által elfogadott nyilvános ajánlata.
Minimum közeli az ár, vagyis sok INA-kisrészvényes nem fog rohanni, hogy eladhassa papírjait a magyar cégnek – értékelte a nyilvános ajánlatot lapunk kérdésére Herczenik Ákos. Mindezt alátámasztja a Figyelő legutóbbi elemzése is, amely szerint szomszédunknál 4000 kunás ajánlati árban reménykedett a sajtó.
A Raiffeisen Bank elemzője szerint nem is biztos, hogy a bevásárlás a magyar olajcég célja, mert a nyilvános ajánlattétel közben a Mol tárgyalásokat folytat a horvát kormánnyal egy 20 százaléknyi részvénycsomag adásvételéről, az állami tulajdonrész a társaságban ugyanis a jövőben nem haladhatja meg a 25 százalékot.
A Mol célja, hogy átvegye az INA operatív irányítását, míg a horvát kormány továbbra is erős kontrollt kíván gyakorolni a stratégiai fontosságú vállalat felett. Ezért lehet, hogy mindkét cég számára megfelelő megoldás volna, ha a Mol saját részvényeivel fizetne a horvát kormánynak, és így még erősebb stratégiai partnerség jönne létre a két olajcég között – elemzi a helyzetet Herczenik Ákos.
A Raiffeisen szakértője ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tatja, hogy a Mol csak teszteli a piacot, és kíváncsi, mennyi részvényt vásárolhat ilyen áron.
Az ajánlat bejelentése után a Mol és az INA részvényeinek kereskedését is felfüggesztették.
