Az új törvény “A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól” címet viseli.
A szabályok csak a gazdasági reklámtevékenységre, szponzorálásra, valamint az ezekre alkalmazott magatartási kódexekre vonatkoznak, tehát a politikai és társadalmi célú reklámok nem tartoznak a körbe.
Ugyanakkor a gazdasági reklám körében is megengedi, hogy törvény – vagy annak felhatalmazása alapján rendelet – egyes áruk reklámjára, illetve egyes kommunikációs eszközökben való közzétételre speciális szabályokat állapítson meg.
Nem lehetünk megtévesztettek
A megtévesztő reklám a vállalkozások közti kapcsolatra szűkül, magánszemély – miután kívül esik a gazdasági tevékenység körén – nem lehet “megtévesztett”. Módosul a reklám célzottjának a megnevezése is: az eddigi fogyasztó helyett a “reklám címzettje” került be a fogalmak körébe.
Reklám csak akkor tehető közzé, ha a reklámozó megrendeléskor a reklámszolgáltatónak – vagy ennek hiányában a közzétevőnek – megadja a cégnevét, székhelyét és adószámát. Ha egy reklámozni kívánt áruhoz előzetes minőségvizsgálat szükséges, akkor a reklám közzétevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy ez megtörtént. Nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé.
Korlátozzák a DM-et
Korlátok közé kerül a direkt marketing. Magánszemélyeket postai úton reklámmal a jövőben is meg lehet keresni, akár előzetes beleegyezésük nélkül is. Csánk László, a Direkt Marketing Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban a Marketing&Médiának úgy nyilatkozott: ha a törvényjavaslat erdeti változatát fogadja el a parlament (vagyis csak a címzett előzetes hozzájárulásával lehet ilyen levelet küldeni), akkor az tönkretette volna ezt az iparágat.
A címezettekről a reklámozó, a reklámszolgáltató, valamint a reklám közzétevője nyilvántartást köteles vezetni, amely a személyi adatokat tartalmazza. Az érintett a hozzájárulását bármikor, ingyen visszavonhatja. A direkt reklámban közölni kell a címet, ahol ez megtehető.
Kiterjesztették a tabuk körét
Hosszú sor tartalmazza, mit nem szabad reklámozni. Például tilos a környezet-, illetve természetkárosító magatartásra ösztönzés, a szexuális szolgáltatás reklámja, vagy a megtévesztő reklám. Ez utóbbi az áru jellemző tulajdonságaira, árára és a reklámozó megítélésére (például az elnyert díjaira) vonatkozik.
Tilos a fegyver, lőszer, robbanóanyag, az emberi szerv, szövet felhasználásának, és a terhesség megszakításának a reklámozása is. Alkohol tartalmú ital reklámja nem szólhat gyermekekhez és fiatalkorúakhoz, nem kapcsolható össze fizikai és társadalmi sikerrel. Az ilyen reklám nem tehető közzé sajtótermék első borítójának külső oldalán, továbbá színházban, vagy moziban 20 óra előtt.
Kibúvók a dohány-reklámban
A magyar szabályok kategorikusan tiltják a dohány reklámozását. A módosított törvény megengedi azonban a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámot, továbbá az Európai Gazdasági Térségben előállított sajtótermékben szereplő reklámot, amennyiben a terméket a térségen kívül terjesztik.
Üzletekben csak a dohányáru megnevezését, árát lehet kihelyezni az elkülönített forgalmazási helyen. Ezt azonban márkanevenként kell alkalmazni. A reklámnak azonban tartalmaznia kell “A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében lévők egészségét” szöveget, továbbá a füst egységnyi mennyiségében lévő kátrány-, nikotin- és szén-monoxid tartalmat.
A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a reklám felületének legalább 30 százalékát, és a háttérből ki kell emelkednie.
A dohányipari vállalkozásnak minden év március 31-ig legalább két országos napilapban közzé kell tenniük a promócióra és szponzorálásra fordított – előző évi – összeget.
