„Megkértem a társaságot, hogy a Magyarország előtt álló kihívásokról, lehetőségekről és kockázatokról szóló elemzésüket a jövő heti kormánykonzultáción is mutassák be. Azért kezdeményeztem ezt, hogy a kormány megismerjen egy olyan elképzelést is, amely a kormányzati műhelyeken kívül készült. Természetesen a kormánynak elsősorban nem mások javaslatát kell vitatnia, hanem saját javaslatokat kidolgozni, de a saját javaslatok kidolgozásában segít, ha látunk mások által megfogalmazott képet is. Az Oriens egyébként a meghívást elfogadta” – írja blogjában miniszterelnök.
A bejegyzésből kiderül, hogy Gyurcsány szerint az egyensúlyteremtés után a növekedést minden szakértő és a kabinet is az adórendszer egyszerűsítésével, a munkát terhelő adók csökkentésével és a szociális rendszer olyan átalakításával képzeli, amelyek hatására nő a legális foglalkoztatottság.
Ez utóbbi újdonság a kormányfőtől: a kisebbségi kormányzás kezdetekor Gyurcsány még arról beszélt, hogy a jóléti kiadások nem csökkenthetők, mert a kormány nem kívánja a súlyos szociális feszültségekkel – akár éhséglázadással is – terhelt szlovák utat választani.
A nyugdíjakról vitatkozhatnak
Orbán Viktor nyilatkozatai, az Oriens közgazdászai és a kormányfő mondatai között nyugdíjügyben a legnagyobb a feszültség. Előbbiek szakítanának a nyugdíjak svájci indexálásával (a nyugdíjemelés fele részben az inflációhoz, fele részben a gazdasági növekedéshez kötésével), vagyis az ellátások összegét rendre csak az infláció mértékével emelnék, bár a megfogalmazás különbözik: míg Orbán „garantálná a nyugdíjak értékét”, addig az Oriens közgazdászai szerint csak az részesedjék a gazdasági növekedés előnyeiből, aki azért tett is valamit.
Gyurcsány Ferenc ezzel szemben úgy látja, hogy igazságtalan és vállalhatatlan a nyugdíjasokat kirekeszteni a növekedés előnyeiből.
A nyugdíjasokat mindenki nagy homogén csoportként kezeli, tévesen – állítják az Oriens programját író közgazdászok. A nyugdíjba vonulás éve is alapvetően befolyásolhatta megállapított nyugdíj összegét, arról nem is beszélve, hogy a ledolgozott évek száma alig-alig látszik az ellátások összegén – említettek néhány példát arra, hogy mitől nem homogén csoport a mintegy 3 millió magyar nyugdíjas.
Az Oriens programjának bemutatóján elhangzott: a szavazók 40 százaléka nyugdíjas, így a nyugdíj kérdését a magyar politika szent tehénként kezeli, ugyanakkor a növekedés motorjai csak akkor indulhatnak be, ha valakinek lesz bátorsága és ügyessége ahhoz, hogy változtasson a mostani rendszeren.
Porosodó GVK-javaslatok
A miniszterelnök blogbejegyzése nem utal arra, hogy mit gondol a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) szakértői által hosszú hónapok által kimunkált javaslatcsokorról, amely jóval kevésbé volt radikális, mint az Oriens, illetve más szakértők által mostanában hangoztatott reformtervek, s lassan-lassan – úgy tűnik – feledésbe kezd merülni.
A GVK javaslata szerint élőmunkaterhek csökkentésének részbeni fedezeteként a jelenleg 20 százalékos áfa kulcsát 22-24 százalékra növelnék, ugyanakkor az alapvető élelmiszerek és az élőmunka-igényes szolgáltatások esetében 16-18 százalékra csökkentenék. A szálláshely-szolgáltatás áfáját – a beutazó idegenforgalom versenyképességének megtartása érdekében 10 százalékosra csökkentenék.
Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) a GVK kivenné az áfakörből, az Oriens szakértői viszont egyszerűen eltörölnék. A GVK nem törölte volna el a minimálbért, s nem kívánt a segélyrendszeren sem spórolni. A nyugdíjakat viszont – bruttósítás után – megadóztatatták volna (a bruttósítás évében a nettó megegyezett volna a bruttósítás előtti összeggel.)
A GVK javaslata a miniszterelnök járulékcsökkentési fókuszú javaslatában bukkant föl utoljára, erősen módosított formában, amelyről szintén nem hallhattunk egy ideje, nyilvánvaló módon a kormány politikai erejének, illetve a mozgástér csökkenésének következményeképp.
