Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) hivatalból indított vizsgálatot a Széles Gábor tulajdonában álló tévéadó műsora miatt. A vizsgálat eredménye szerint a Kibeszélő című műsor alkalmas volt arra, hogy a politikusok, országgyűlési képviselők egy csoportjával, a kormánypárti képviselőkkel, sőt az érintett politikai oldalon állók összességével szemben gyűlöletet keltsen.
Az ORTT döntésének alapja a médiatörvény alapelvi rendelkezése, miszerint „a műsorszolgáltató tevékenysége nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére” – áll a testület közleményében.
A határozat indokolásban az is olvasható, hogy a médiatörvény gyűlöletbeszédet tiltó előírásának alkalmazásakor más mércét kell figyelembe venni, mint a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállása esetében. Az Alkotmánybíróság több esetben foglalkozott már a gyűlöletbeszéd jogi korlátaival, a Médiatörvény alapelvi rendelkezéseivel, és megállapította, nem minősül a véleménynyilvánítás alkotmánysértő korlátozásának, hogy a médiajog a büntetőjognál szélesebb körben engedi meg a gyűlöletbeszéd elleni hatósági fellépést. A médiatörvény gyűlöletkeltést tilalmazó fordulata is azok közé a törvényi előírások közé illeszkedik, amelyekkel a jogalkotó az emberi méltóság és az Alkotmánybíróság által abból levezetett „közösségek méltóságának” védelmét szolgálja.
Az ORTT azt az értelmezést követte, amely szerint a médiatörvény a szankció kiszabását akkor is lehetővé teszi, ha a vizsgált magatartás egyébként a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállását nem meríti ki – vagyis a műsorban elhangzottak önmagukban nem számítanak bűncselekménynek, de az ORTT szerint törvénysértőek.
A vizsgált műsorban az indulataitól fűtött néző az értelemre ható – akár radikálisan kritikus hangvétellel is jogszerűen kifejthető – érvek helyett olyan szélsőséges megjegyzésekre ragadtatta magát, amelyek az érzelmek felkorbácsolására irányultak azzal, hogy a betelefonáló a kormánypárti képviselők „lámpavasra szedésének”, „kalasnyikov elé szedésének”, illetve „agyonlövésének” helyeslésén túl, ebben még személyes részvételére is ígéretet tett – áll az ORTT döntésében. A műsorszolgáltató felelősségét ezzel összefüggésben nem a gyűlölködő megszólalás maga, hanem az alapozza meg, hogy a szóban forgó vélemény teljes egészében, akadálytalanul juthatott el a nézőkhöz, vagyis a műsorvezető nem állította meg a gyűlölködés kifejtésében a heves indulatoktól vezérelt hozzászólót, és a későbbiek során sem enyhítette az elhangzottak gyűlöletkeltő hatását. Sőt, a “műsorvezető által használt szavak, hangsúlyozás és arcjáték mind azt az érzetet erősíthette a nézőkben, hogy lelkiismerete szerint egyetért a betelefonálóval”.
Hozzájárultak a műsor gyűlöletkeltő hatásához a képernyőn megjelenített nézői üzenetek is. Az idézett SMS-ek közös jellemzője, hogy lázongó, indulatos hangvétellel szólítanak fel a támadott személyek erőszakos eltávolítására.
