A német sajtó kiderítette, hogy a detektívek a dolgozókról – magánéletükre is bőségesen kiterjedő – „környezettanulmányokat” készítettek. Így több női alkalmazottról kiderül például, hogy gyermekeiket egyedül nevelik, mellékállásokat vállalnak, illetve magánéletüket több partnerrel is megosztják. A nyomozók azt is rögzítették, hogy ki milyen autóval jár, ki hogyan öltözködik, ki milyen stílusban beszél, sokat káromkodik-e, kinek milyen (szenvedély)betegsége van.
A legtöbb kiskereskedelmi lánc nem is tagadja az üzletekben elhelyezett rejtett kamerák létét. Ezeket, illetve a magándetektívek bevetését a bolti lopások elleni küzdelemmel magyarázták. A cégek szerint az áruk eltűnése az esetek negyven százalékában a dolgozók számlájára írandó.
Mindegyik lánc a detektívek túlbuzgóságával magyarázta, hogy az alkalmazottak magánéletére és privát szférájára vonatkozó információk is bőséges részletességgel bekerültek a jegyzőkönyvekbe. Ugyanakkor a kereskedelmi vállalatok azt állítják, hogy e feljegyzéseket sosem használták fel, illetve többé ilyesmire nem tartanak igényt.
A kölni kereskedelmi kutatóintézet felmérése szerint a német kiskereskedelemben évente négymilliárd eurós leltárhiány keletkezik, ebből egymilliárd euró az alkalmazottak miatt tűnik el áru vagy pénz formájában. Emiatt az élelmiszerláncok 80 százaléka alkalmaz detektíveket, 72 százaléka pedig rejtett kamerákat, a munkaadók 83 százaléka pedig helyesnek tartja a dolgozók megfigyelését.
