Ön az egyik legnagyobb amerikai rádiótársaság tulajdonosa. Hogyan került ebbe a szakmába?
Már az egyetemen is érdekelt a média, és a jogi kar elvégzése után két barátommal összeadtunk fejenként majdnem 80 ezer dollárt, és ebből vettük meg az első adónkat. Azóta nagyot nőttünk, Magyarországon pedig a piac meghatározó szereplői lettünk, erre nagyon büszke vagyok.
Mennyit kerestek eddig Magyarországon?
Ezt nem tudom megmondani, de a magyar kormány többet keresett rajtunk a licencdíjjal.
Akkor miért maradtak?
Hosszú távra terveztünk, és ez végül be is jött. Most már pozitív a befektetés eredménye, a mérleg végén már feketével írjuk a számokat.
Erre mennyi időt kellett várni?
Az első 4-5 év türelemjáték volt, de megérte kivárni. Más rádiók már két-három alkalommal is gazdát cseréltek, de mi bíztunk a magyar piacban.
Hogy lehet itt sikert elérni?
Mindenhol olyan rádiót csinálunk, amilyet a helyi hallgatók akarnak. Mi nem úgy működünk, mint az NRJ vagy a Virgin, akik mindenhol ugyanazt a formátumot sugározzák.
Ennyire számít a magyar piac?
Nemcsak a piac sajátosságai számítanak, hanem az is, hogy bele tudtunk illeszkedni a magyar társadalomba, és sok jó civil kezdeményezést is támogatunk.
A Boros-Bochkor féle Bumeráng társadalmi hasznáról megoszlanak a vélemények. Az ORTT már többször megbüntette önöket ezért.
Egyáltalán nem vagyok büszke erre, sőt semmilyen büntetésre nem vagyok az. De a hallgatók mindenkinél jobban szeretik őket, még akkor is, ha néha átlépik a törvényes határokat.
Pedig a törvényhozás jóindulatán sok minden múlhat. Ezt ön is tudhatja, hiszen magyarországi látogatása alatt több politikussal is találkozik.
Legalábbis remélem, hogy eljönnek arra a fogadásra, amit az amerikai nagykövetségen adnak annak tiszteletére, hogy a Sláger Rádió 10 éves lett.
Miről fognak beszélni?
Nekünk az lenne a jó, ha a licencmegújítás legalábbis automatikus lenne. Akár örökre is megadhatnák.
Legyen ingyen és örökre?
Az ingyenesség is jó ötlet, de a licencmegújítás egyszerűsítésével már elégedettek lennénk.
Jövőre kiderül, hogy ezt el tudják-e érni, hiszen 2009-ben lejár a Sláger Rádió frekvenciahasználati joga. Az lesz az utolsó analóg frekvenciája, utána már csak digitális vevővel lehet hallgatni a műsort.
Ez még nagyon messze van. Európában nem tudni, hogy a digitális rádiózás egyáltalán elterjed-e. Ehhez a hallgatóknak egy új rádiót kell venniük, míg a digitális tévézéshez elég egy átalakítót megvenni, a tévé maradhat.
Ha mégis lesz, akkor viszont rengeteg adást indíthatnak.
Ezt a jelenlegi médiatörvény nem teszi lehetővé számunkra. De ha változik a szabályozás, örömmel vásárolnánk vagy indítanánk adókat.
Pedig a magyar gazdaság kilátásai elég rosszak.
A rossz gazdasági helyzet a mi üzletünket is rontja, de hosszú távra rendezkedtünk be, és kitartunk Magyarország mellett.
