Az újságírók foglalkoztatási viszonyairól szóló nem reprezentatív kutatást végző Tóth Borbála szerint mind az alkalmazásban dolgozó, mind pedig a szabadúszó újságírók többet dolgoznak a Munka Törvénykönyve által meghatározott heti 40 óránál. A főállású médiamunkások több mint fele szerint a többletmunkára a munkaadója kényszerítette.
A határozatlan idejű szerződéssel dolgozó szabadúszók többsége elégedett volt a fizetésével, ám mégis a foglalkoztatásukból eredő létbizonytalanságra panaszkodtak a leggyakrabban. A fix bérezésű, főállásban alkalmazottak mindössze 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megfelel számára a munkabére.
Az újságírók többsége elmondta: munkahelyükön gyakran cenzúrázzak anyagaikat, “ellentmondani pedig nem tanácsos”. Hozzátették: az öncenzúra is gyakori, vagy azért, mert tudják, mit kell produkálni, vagy azért, mert meg akarják spórolni az időt és az energiát az írások átdolgozásán.
Tóth Borbála közölte, az alkalmazásban álló válaszadók legtöbbször a képzetlen munkatársakat, a szakmai féltékenységet, a karrierlehetőségnek és az etikai normáknak a hiányát említették problémaként. A legtöbb újságíró szerint a szakszervezetek és az újságíró szövetségek nem védenék meg őket a munkaadótól szankciók esetén.
Újságírók demonstráltak az őket érő rendőri attrocitások ellen tavaly ősszel (MTI Fotó)
A nem reprezentatív kutatási anyagot 250 újságírónak küldték el, akik közül 37-en válaszoltak a megkeresésre, kilenc emberrel pedig személyes interjút készítettek. Jellemzően az írott és az online média képviselői voltak aktívabbak a válaszadásban, ám a kutató így is alacsonynak ítélte meg a visszaküldött kérdőívek számát.
A többek között a Független Médiaközpontot is magába tömörítő Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózata által végzett kutatást 11 másik országban is elvégezték, és Orbán Sándor, a hálózat vezetője szerint a többi országban is meglehetősen hasonló eredményekkel zárult a 2007 nyarán végzett felmérés. A legrosszabb eredményeket Albániában tapasztalták, ahol az újságírók 95 százalékának semmilyen munkaszerződése nincs. A magyar válaszadók mindössze 8 százalékának van a szerződésében “lelkiismereti záradék”, ami rögzíti, hogy az újságírót nem kötelezhetik meggyőződésével ellentétes cikk megírására.
Egy évvel ezelőtt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is megkérdezte a magyar újságírókat. A Vásárhelyi Mária által végzett kutatás eredménye az volt, hogy egyre több, 30 év alatti diplomás dolgozik újságíróként. A kutatás meglepő eredménye volt, hogy a legtöbb újságíró jobboldali-radikálisnak tartotta magát, de már akkor is úgy érezték, hogy ki vannak szolgáltatva munkaadóiknak és különböző politikai játszmáknak.
