A versenyt a 30 négyzetméternél kisebb üzletek bírják a legnehezebben: 3 év alatt közel 3 ezer kisbolt húzta le végleg a rolót. Emellett bővül a kereskedelmi láncokhoz tartozó, nagy eladóterű, modern boltok hálózata. A 2500 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező hipermarketek száma négy év alatt megduplázódott, tavaly év végén 123 működött belőlük. A diszkont 2007-ben 35, a szupermarket-hálózat 21 új taggal bővült, így az előbbiből közel 500, az utóbbiból kis híján 400 működik hazánkban.
A magyar hálózat még mindig elaprózott. Nálunk 10 ezer lakosra 21,3 élelmiszerüzlet jut, míg például Csehországban ugyanez a mutató 17,8, Ausztriában pedig 7,8.
Tarolnak a hiper- és szupermarketek
Új tendenciaként érhető tetten a korábbiaknál kisebb eladóterű hipermarketek átadása. A legnagyobb eladóterű hálózatok fontosságát az mutatja, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem bevételéből majdnem minden harmadik forint az Auchan, Cora, Interspar vagy Tesco pénztárába kerül.
A Spar felvásárolja a Plust
A Spar Ungarn, családi tulajdonban lévő osztrák Spar-csoport leányvállalata megvásárolja a német Tengelmann-csoporttól annak 174 magyarországi Plus-áruházát. Amennyiben az ügylet megkapja a hatósági engedélyt a Spar magyarországi üzlethálózata 378 egységére, alkalmazottainak száma 13 ezerre növekszik. A Spar átveszi a Plus 2300 alkalmazottját is. A Spar Ungarn 2003-ban már átvett a Tengelmann-csoporttól 22 Kaiser-áruházat.
A szupermarket fő vonzereje hagyományosan az élelmiszer, forgalmában átlagon felüli növekedést ért el a múlt évben. Igen erős ugyanakkor a hazai láncok pozíciója az élelmiszer-kiskereskedelemben: a 21 340 magyarországi általános élelmiszerbolt 40 százaléka, több mint 8000 egység valamelyik hazai lánchoz tartozik.
Nem tudják felvenni a verseny
A kis boltok térvesztésének oka, hogy nem tudnak olyan választékot, alacsony árszintet és akciókat kínálni, mint nagyobb vetélytársaik, ezért vevőik elpártolnak tőlük. Emellett a szupermarketek és a diszkontok általában a lakóhelyek közelében működnek, hálózatuk sűrűségének köszönhetően pedig kényelmesen elérhetők.
A bolthálózat északkeleten a leginkább elaprózódott, az ország teljes lakosságának itt élő 24 százalékára az összes üzlet 29 százaléka jut. A boltszám a délkeleti régióban csökkent legnagyobb mértékben, ennek ellenére a lakosság és a boltok számaránya itt – akárcsak északnyugaton – egyensúlyban van. A Budapestet és Pest megyét magában foglaló központi régióban kiemelkedően koncentrált a bolthálózat.
