Értesüléseink szerint lekerült a napirendről a munka törvénykönyvének radikális reformja. A mai és tegnapi informális érdekegyeztető ülésen a felek végül arra jutottak, nincs jogalkotási kényszer, így további tudományos műhelymunka, kutatások szükségesek annak eldöntéséhez, hogyan kellene megreformálni a munka törvénykönyvét.
Globális trendek
Mint ismeretes, a kormányzat fölkérésére született, a munka törvénykönyvének megújításáról szóló tanulmányban rendkívül újszerű elemek voltak. A dolgozat egyik javaslata szerint például a kisebb cégek indoklás nélkül bocsáthatnák el dolgozóikat, egy másik szerint meg a törvénynek nem kellene tartalmaznia a szakszervezetekre, üzemi tanácsokra vonatkozó szabályozást.
Az ülésén szóba került, hogy a globalizáció szerte Európában veszélybe sodorta azt az európai értékrendet, amelynek része egyébként a munkavállalók szociális biztonsága is. Az alkalmazkodási kényszer az uniót is az amerikai, kevés szolidaritási elemet tartalmazó modell felé tolja, s ezek a trendek természetesen hazánkat is érintik.
A munkaügyi perek szabályozása
Várhatóan módosítani fogják a munkaügyi perek illetékkötelezettségét előíró miniszteri rendeletet is.
Valószínű, hogy nem áll vissza majd a korábbi illetékmentesség, de különbséget tesznek majd per és per között, így egy többmilliós végkielégítésért folytatott per továbbra sem lesz illetékmentes. A témában további érdekegyeztető tárgyalások lesznek.
Ha az elképzelés megszilárdul, s az érdekegyeztető felek megegyeznek, a változás viszonylag gyorsan érvénybe léphet, hiszen csak rendeleti szintű szabályozásról van szó.
Szó esett a tárgyaláson arról is, hogy idén lejár a hároméves megállapodás a minimálbérről. Konkrét számok egy esetleges újabb megállapodással kapcsolatban nem hangzottak el, de a felek abban egyetértettek, hogy szükség lenne új egyezségre. Az egyeztetésen beszéltek a sztrájktörvényről is, itt a szakszervezetek szerint nincs szükség lényeges változtatásra. Minthogy kétharmados törvényről van szó, változásra itt amúgy sincs sok esély.
