Dinamikusan növekszik a lízing szerepe a vállalati finanszírozásban – mondta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára mai sajtótájékoztatóján. A szövetség várakozásai szerint a bővülés idén tovább folytatódik, a vállalatok (illetve a lakosság) növekvő eladósodottsága előtérbe állítja az alternatív finanszírozási módokat – így különösen a lízinget.
Komoly növekedés
A gépek, berendezések, IT eszközök finanszírozott összege 23 százalékkal nőtt tavaly 172 milliárd forintra, a kategórián belül az egyéb gépek finanszírozott összege emelkedett a legdinamikusabban, 36 százalékkal. A főtitkár kiemelte: az eszközök bérlése mellett egyre több kis- és középvállalat választja az ingatlanlízinget a bérlés helyett.
Az egyesület vezetői szerint a növekedés még látványosabb lenne, ha az uniós pályázati rendszerben nem lennének hátrányos helyzetben a lízingszerződések a hitelekkel szemben. Bár a szövetség folytatott egyeztetéseket a kormányzattal, s születtek részsikerek, az igazi nagy áttörés elmaradt – mondta a szövetség főtitkára.
A lízing lényegéből következik, hogy nehezen illeszkedik a pályázati rendszerbe, a projekt végén ugyanis az eszköznek a pályázó tulajdonába kell kerülnie – mondta Molnárka Gábor pályázati tanácsadó, a Cooper Consulting Kft. ügyvezetője (s a Pályázat blog írója). Az innovatív lízingcégek ugyanakkor találtak már erre is megoldást: rövid futamidejű lízingszerződést kötnek magas maradványértékkel, majd annak lejárta után átváltják hitelszerződéssé.
Keményen lobbiznak
A tájékoztatón elhangzott: a szövetség szeretné elérni a „hitellel szembeni versenyhátrányok” kiküszöbölését, szabadulnának az ingatlanlízingnél a „dupla illetéktől”, a lakáslízingnél méltányos tartanák a lakáshitelhez hasonló (pl. szocpol) támogatások bevezetését.
A szövetség vezetői elpanaszolták azt is: a lízing fogalma kikerült az új áfatörvényből, s a lízingcégek teljes bizonytalanságban vannak a számlázás helyes módja felől. Állásfoglalást kértek a Pénzügyminisztériumtól, ám beadványukra két és fél hónapja nem kaptak választ.
