Magyarországon jelenleg mintegy 1600 olyan szolgáltató van, amely számára ügyfelei csoportos beszedési megbízással fizetnek. A pénzügyi elszámolás-forgalomért felelős Giro Zrt. kimutatása szerint itthon egy évben összesen 60 millió, bankszámlák közötti, csoportos beszedési tranzakció történik, jelentős hányaduk kisvállalatokhoz kötődhet. Ezzel szemben a postán kezdeményezett ilyen jellegű átutalások száma még mindig 150 millió egy évben, ennek igen nagy hányadát feltehetőleg szintén kkv-k kezdeményezik.
A hazai hitelintézetek többségénél ma jellemzően az átutalt összeg 0,2–2 ezrelékére, általában minimum 250–350 forintra rúg egy papíralapú banki átutalás költsége. Vállalati számlacsomagnál azonban több helyütt ingyenes a havi első néhány utalás, ennek fejében viszont esetleg más költségek magasabbak. Ugyanez a tarifa elektronikus banki út esetén 0,1 és 2 ezrelék között marad, a vállalati számla(csomag) típusától függően. Ehhez társul persze a számlavezetés, esetleg a bankkártya költsége is.
„A sárga csekkes befizetés látszólag ingyenes a postán, csakhogy terhét az ügyfeleknek az adott szolgáltató díjában kell megfizetniük” – húzta alá Legeza Péter, a Giro Zrt. elnök-vezérigazgatója nemrég egy bankkonferencián. Szerinte emiatt törvénymódosítással kellene kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy havi számláikon tüntessék fel a postai pénzforgalom díját. A banki átutalással fizetőknek pedig (a postát használókkal ellentétben) nem kellene a csekk árát elrejtve megfizetniük a szolgáltatásban.
Drága tételek
A Magyar Posta Zrt. pénzforgalmi üzletszabályzata szerint náluk ma 3,36 ezrelék egy normál, 2 munkanap alatt a (közüzemi) szolgáltató bankszámlájára érkező készpénzátutalási megbízás díja (viszont nincs rögzített minimumdíj). Igaz, a legnagyobb közszolgáltatók egyedi megállapodásokkal ennél olcsóbb (sajnos nem nyilvános mértékű) díjat tudnak elérni. Ha viszont egy átlagos ügyfél esetleg 6 órán belüli expressz utalást kérne, ennek felára tételenként még 187 forint lenne.
További költségelem a szolgáltatónak a csekk előállítási díja. Ez a megrendelt tételszámtól és a feltüntetendő adatoktól függően legalább nettó 3,50–9,50 forint darabonként. A szolgáltatóknak ráadásul utalásonként további 62–78 forintba kerül, hogy a postától papíron vagy elektronikus alapon listát kapjanak, amelynek segítségével azonosítani tudják a bankszámlájukra tömegével érkező befizetések feladóit.
E díjakat a posta a fogadó bank közreműködésével a (közüzemi) szolgáltatónak számítja fel. Utóbbi pedig saját áram-, gáz- vagy éppen vízdíja részeként, vélhetően a működési költség elemeként hárítja tovább az ügyfelekre. Így a látszólag ingyenes csekkfeladás persze végül mégis pénzbe kerül a vállalati ügyfélnek.
Ki a pénzt, be a pénzt
Az Üzlet & Siker megkereste a Fővárosi Vízműveket, a Budapesti Elektromos Műveket (Elmű Nyrt.) és a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt.-t, de semelyiknél nem tudták meghatározni, pontosan mekkora az ügyfél terhe a postai átutalások nyomán. Ezt a vállalatoknak (és magánszemélyeknek) kiküldött havi díjértesítő sem tartalmazza külön.
Nota bene az egyik közüzemi szolgáltatónál nem is tartották volna szerencsésnek ennek közlését, hiszen – úgymond – ezt az ügyfelek társadalmi szolidaritási elven fizetik. Ugyanazon alapon, mint ahogy egyforma átlagdíjat fizet az, akihez hosszabb, és akihez rövidebb vezetéken jut el a közüzemi szolgáltatás, noha ezek költsége eltérő.
Boross Norbert, az Elmű igazgatója szerint náluk az összes budapesti ügyfél 40 százaléka fizeti a díjat banki átutalással, a kisvállalatoknál vélhetően magasabb ez az arány. Vidéken jóval nagyobb a csekkes fizetők hányada, bizonyára azért, mert sok kistelepülésen nincs bankfiók, az elektronikus fizetési lehetőségeket pedig kevesen használják (például kellő internetes kapcsolat híján).
Sok kisvállalatnak megoldást jelenthetne, ha a Magyar Posta teljes körű céges bankszolgáltatást – akár számlavezetést – is ajánlana. Ilyen lehetősége azonban egyelőre csak a lakosságnak van, amely már 110 ezer számlát nyitott a postákon.
A POS-terminállal felszerelt postafiókokban arra sincs mód, hogy a vállalati ügyfél díjmentesen bankkártyával fizethesse a csekkes utalásokat. Jelenleg ugyanis e helyeken is csak „kétlépéses megoldásra” van lehetőség: arra, hogy az ügyfél (díj fejében) készpénzt vegyen fel a terminált használva, majd a csekkutalvány segítségével készpénzbefizetést teljesítsen.
Csináltatott csekk
A szélesebb, banki kapcsolatokkal nemigen rendelkező ügyfélkörű, de sok befizetést fogadó vállalkozásoknak viszont maguknak is lehetőségük van arra, hogy sárga postacsekket alkalmazzanak a hozzájuk érkező utalásokhoz. Ehhez először is megfelelő csekkeket kell előállíttatniuk. A Magyar Posta elszámoló központja segít ebben. Egyszerűsíti a helyzetet, hogy a hivatalos formátumú csekkek előállításával, nyomdai megjelenítésével még közel 30 magánvállalkozás is foglalkozik az országban, a posta engedélyével.
A cégnek itt arról kell döntenie, hogy egyszerű, vágott csekket igényel, vagy ügyféllevéllel, tájékoztatóval egybenyomtatva (a csekket arról leválasztható módon) kéri. Természetesen választható olyan csekk, amelyen – a számlatulajdonos kkv azonosítóin túl – előre kitöltik az ügyfelek bizonyos adatait vagy az utalandó összegeket.
Ami a bankszámlára érkezett befizetések azonosítását illeti, a cégnek ennek kapcsán csak akkor kell szerződnie a postaszolgáltatóval, ha az erről szóló adatok közlését elektronikus úton kéri (papíralapú, leporellós adatközlésnél tehát nem). A posta persze nem konkrét ügyfélneveket, hanem feldolgozási kódokat közöl a céggel.
A szolgáltatás beindultával a továbbiakban a kkv kizárólag saját bankján keresztül érintkezik a postai szolgáltatóval. Így bankfiókjában kapja meg az utalási periódusok végén a befizetők listáját, illetve hó végén számlázzák neki az átutalási díjakat.
Van-e baloldali gondolat az Európai Parlamentben?
Elvesznek-e a felfüggesztett magyar uniós pénzek, megszületik-e a globálisan versenyképes EU, illetve miért nem lehet Brüsszelben békében populista konferenciázgatni? Első kézből podcast.
