Üzleti tippek

SoKo ügy: félmilliárdra perlik a magyar és német államot

admin

2007. 10. 29. 16:12

Uniós szabályra hivatkozva vádoltak Németországban magyar vállalkozókat, jóllehet a német vámhatóság által vizsgált időszakban még a magyar-német államközi szerződések voltak irányadók. A SoKo ügyben érintett vállalkozók érdekképviselői félmilliárd euró kártérítést követelnek.

Egy SoKo ügyben született legutóbbi bírósági ítéletben a bíró maga állapította meg, hogy a vádakat a túlbuzgalom és a szakmai hozzá nem értés szülte – mondta el mai sajtótájékoztatóján Tóth Boldizsár, a Nemzetközi Vállalkozók Egyesülete (NVE) elnöke.

Alaptalan vád

A német vámhatóság feljelentésében arra hivatkozott, hogy a magyar cégeknek árbevételük 25 százalékát Magyarországon kellett volna megtermelniük, hogy jogosan ne fizessenek társadalombiztosítási járulékokat a német államnak. A bíróság viszont megállapította, hogy a hivatkozott uniós szabály nem érvényes a vizsgált időszakra, mivel akkor még hazánk nem volt az unió tagja. Ekkor még a magyar-német államközi szerződések voltak irányadók – mondta az elnök.

A SoKo a Sonderkommando, magyarul különleges csoport rövidítése. Németországban a fekete munkavégzéssel meggyanúsított magyar cégek ellen a német hatóságok 2004 és 2005 áprilisában Soko Pannónia és Soko Bunda fedőnevű akciókat indítottak.

Tóth Boldizsár szerint mintegy 500 millió euró az érintett magyar vállalkozók kára, ezért pert kezdeményeznek a német vámhatóság, illetve a magyar állam ellen.

Alperes: a magyar állam

A magyarországi alperes személye még nem biztos: szóba kerülhet a Legfőbb Ügyészség – amely engedélyt adott a német vámhatóságnak a magyarországi házkutatásokra – , de valószínűbb alperesnek látszik a német-magyar államközi szerződések magyar aláírója, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). Nem lehettek jók ugyanis a szerződések, ha ártatlanul bebörtönözhettek Németországban magyar cégvezetőket – vélte Tóth Boldizsár. A perekkel nem várják meg az összes bírósági eljárás befejeztét, mert a német jogrend szerint az elévülési idő csak három év.

Az elnök értékelése szerint a SoKo ügy mögött a nagypolitika állt: a magyar vállalkozások elleni kemény föllépéstől a szavazatokat reméltek a német politikusok a munkanélküliség sújtotta gazdasági helyzetben. Tóth Boldizsár elmondta: a magyar államtól kevés segítséget kaptak eddig, s a válallkozók úgy érezték: nem megfelelően magas szinten foglalkoztak az ügyükkel.

Az elnök megjegyezte: ma is adminisztratív módon nehezítik Németországban a magyar cégek működését.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.