A Széchenyi-kártya és a mikrohitel után október elejére újabb állami hátterű kölcsön válik elérhetővé a hazai kisvállalkozásoknak. A „Sikeres Magyarországért” alprogramjainak kibővítése keretében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ugyanis várhatóan ekkorra állapodik meg a vadonatúj hitel közvetítésére kiszemelt takarékszövetkezetekkel. Mellettük a helyi vállalkozásfejlesztési központok (HVK-k), a kamarák és a Regionális Fejlesztési Holding tagjai, valamint egyéb bankügynökök is a forgalmazók között lesznek.
„Az MFB Kisvállalkozói Hitel akár 50 millió forintos is lehet majd, szemben a Mikrohitel Plusz eddigi 15 millió forintos kölcsönplafonjával” – mondja Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese. A hitelprogram egészéhez illeszkedően e kölcsön is legfeljebb 15 éves futamidejű, a visszafizetés megkezdésére 2 éves türelmi időt adó konstrukció lesz. A forintalapú kamat mértéke is megegyezik a Sikeres Magyarországért eddigi Vállalkozásfejlesztési Hitelével, a maga 3 havi Euribor (európai bankközi kamatláb) plusz legföljebb 4 százalékos mértékével. Ez jelenleg évi 7,5 százalék körüli tényleges kamatot jelent.
A fejlesztési bank más kölcsöneivel szemben viszont e teher már magában foglalja az MFB által a Hitelgarancia Zrt.-től megvásárolt (mintegy egyszázalékos mértékű) garanciát is, ez nem jelent tehát többletkiadást az ügyfélnek.
Ugrásra kész szövetkezetek
Az ilyen jellegű cash-flow-szerkezetű vállalkozások igényeinek kielégítésére a hitelt euróalapon is nyújtják majd, várhatóan Euribor plusz maximum 3 százalékos kamattal. (Mint ismeretes, a Széchenyi-kártya és a mikrohitelek csak forintos formában érhetők el.) A devizás kölcsöntípus egyébként a Vállalkozásfejlesztési Hitelnél is elérhetővé válik, várhatóan már szeptember végétől, a forintos verzióhoz képest itt is egy százalékpontos kamatelőnnyel.
Az integrált takarékszövetkezetek, amelyek közül többnek Budapesten is van fiókja, az eddigi jelzések szerint nagy számban kívánnak részt venni a kisvállalkozói hitel forgalmazásában. „Ha az MFB zöld jelzést ad, három hét alatt megkezdjük a kölcsön értékesítését” – közölte Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója.
Az Üzlet & Siker úgy értesült, hogy a fejlesztési bank 50 milliárd forintos keretösszeget különített el az új kkv-hitelfajtára.
Kisebb önerő is elég
A kisvállalkozások által igényelhető MFB-refinanszírozási hitelek mellé előírt önerő az eddigi 25 százalékról már júliustól 10 százalékra csökkent. A vállalkozás ugyanis maga dönthet arról, hogy a kölcsönt a csekély összegű (de minimis) állami támogatások vagy a regionális kedvezmények kategóriájában kívánja-e felvenni. Az Európai Unió (EU) csak az utóbbi esetében ír elő 25 százalékos saját erőt. Januártól viszont az EU olyan könnyítést léptetett életbe, amely szerint az eddigi 100 ezerről 200 ezer euróra emelkedhetett a de minimis kategóriába sorolt állami támogatások mértéke. Ez annyit jelent, hogy akár 1,5 milliárd forintnyi hitelt is lehet felvenni ezen az alapon. Ez pedig általában meghaladja még a középvállalatok finanszírozási igényét is.
Aladics Sándor szerint az MFB vállalkozásfejlesztési hitelprogramja már eddigi is kielégítette a hazai vállalkozók legtöbb hiteligényét, így nyártól a kölcsöncélokban csak kisebb módosításokat hajtottak végre. Változás, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó vállalkozóknak is megnyíltak a programcsomag finanszírozási lehetőségei (e kör 2006-tól már a Mikrohitel Plusz programhoz is hozzáférhetett).
Emellett az MFB a kereskedelmi bankokon keresztül az Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország vidékfejlesztési terv belső operatív programjaihoz sajáterő-pótló kiegészítő hitelt is nyújt a továbbiakban. Mivel a vállalkozások az operatív programoknál a fejlesztés 30 százalékára szóló támogatást nyerhetnek el, az elvárt saját erő pedig 25 százalék, a kiegészítő hitel – amely szintén 15 éves futamidejű, a többi MFB-kölcsönnel azonos kamatfeltételű – a maradék 45 százalék előteremtésére szolgál.
Fontos tudni, hogy ez a kölcsönfajta az operatív programok minden célkitűzéséhez igényelhető. A fejlesztési bank azért döntött e módosítás mellett, mert az uniós források várható ugrásszerű bővülésével párhuzamosan nyilvánvalóan megnő a vállalkozásokkal szemben támasztott sajáterő-igény is.
A tőke ráér
A hitelezés és a tőkebefektetés „határmezsgyéjének” tekinthető a fejlesztési bank szintén nyártól kínált, Forrás elnevezésű áthidaló kölcsöne. Az MFB e konstrukcióval kifejezetten a hazai kis- és középvállalkozások alultőkésítettségét kívánja orvosolni.
A Forrás maximum 8 évre igényelhető, a megszokott 2 év helyett leghamarabb csak 5 év múlva kell megkezdeni a kölcsön tőketörlesztését. Amennyiben a hitel hasznosulása, a vállalat mutatószámai alapján a cég és a bank úgy dönt, lehetőség van akár arra is, hogy a kapott teljes tőkeösszeget csak a futamidő lejártának utolsó napján fizessék vissza – fejtette ki a fejlesztési bank vezérigazgató-helyettese.
A Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram kibővítésével párhuzamosan az MFB megkezdte saját hitelbírálati rendszerének felgyorsítását is. Az 50 millió forint feletti vállalkozói kölcsönigényeket ugyanis nemcsak refinanszírozza a fejlesztési bank, hanem maga is befogadja. A kereskedelmi bankokkal szemben viszont kevesebb információja van a hitelezendő cégekről. Így a kölcsönbírálat az információk beszerzésével olykor 3–5 hónapig is eltartott. Ezt az időt szorítják le most 2 hónap alá.
Jászberényi Sándor: Az utolsó zsidó Kairóban
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
