A körbetartozás nagysága 200 milliárd forintra becsülhető a magyar gazdaságban, ennek majdnem fele az építőiparban halmozódott fel. Júliusban hatályba lépett a csődeljárásról, a közbeszerzésekről szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv módosítása. S még mindig maradtak tervek.
Szigorúbb közbeszerzés
A körbetartozás kialakulásának egyik oka volt, hogy a teljesítési igazolások kiállításának határidejére nézve nem tartalmazott előírásokat a törvény. Az ajánlatkérő most már 15 napon belül köteles a teljesítés elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról írásban nyilatkozni. Arról azonban már sajnos nem rendelkezik a törvény, hogy ha nem fogadja el a teljesítést, akkor azt meddig és hogyan lehet vitatni.
Az ajánlatkérő a teljesítéstől számított harminc, uniós forrásból támogatott közbeszerzéseknél pedig hatvan napon belül köteles fizetni. Kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek halasztott, illetve részletteljesítésben állapodtak meg. Új lehetőség, hogy a fizetési határidő eredménytelen elteltét követően a fővállalkozó inkasszóval is érvényesítheti követelését. Ha azonban hiányzik a teljesítésigazolás (mert például minőségi hiba miatt vitatott a teljesítés), nincs helye inkasszónak sem.
Értesítési kötelezettség terheli a fővállalkozót a saját alvállalkozói felé történő kifizetésekről, illetve arról is, ha az alvállalkozók felé fennálló tartozások teljesítését megtagadta.
Felszámolás 15 napon belül
A csődtörvény módosított szabályai szerint megindítható a felszámolási eljárás, megállapítható a fizetésképtelenség, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki, vagy a tartozás tényét nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesített. A hitelező a felszámolási kérelem benyújtása előtt továbbra is köteles adósát a fizetésre írásban felszólítani.
Ha az adós a számla szerinti összeget, illetve a fizetési kötelezettségét a hitelezői felszólítás kézhezvételéig írásban nem kifogásolta, akkor már csak a tartozás kiegyenlítésével kerülheti el a felszámolást. Várhatóan ugrásszerűen megnő tehát a felszámolási eljárások száma.
A felszólítás alapján történő teljesítés nem jelenti ugyanakkor a számla helyességének elismerését is. Előfordulhat ugyanis, hogy csak a felszámolás elkerülése miatt fizetnek. A törvény értelmében ezért a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, a kifizetett összeg polgári peres eljárásban visszakövetelhető.
Jelzálog az építési vállalkozónak
Az építőipari vállalkozásoknak lehet segítség az az új lehetőség, hogy a vállalkozót díjkövetelése fejében törvényben biztosított jelzálogjog illeti meg a megrendelő tulajdonát képező ingatlanon. Az alvállalkozókat védi, hogy ettől nem lehet eltérni a szerződésben, így nem fog előfordulni az, hogy a beruházó a szerződésben lemondatja jelzálogjogáról a vállalkozót. A törvényben biztosított jelzálogjog bejegyzését ráadásul köteles lesz tűrni a hitelező bank is. Olyan ingatlanra pedig biztosan nehezen talál majd vevőt az építtető, amit ilyen jelzálogjog terhel.
Kérdés persze, hogy mi lesz akkor, ha a reménybeli lakók már kifizették a lakást, akár be is költöztek, sőt el akarják adni. A fejük fölött pedig még mindig vitatkozik a beruházó és az építési vállalkozó, miközben a lakást terheli a jelzálogjog.
Újabb tervezetekből lehet törvény jövőre
A már hatályba lépett szabályok mellett számos olyan javaslatot dolgozott ki a szakmai előkészítő bizottság, ami gyorsítaná a behajtási eljárásokat és bővítené a közhiteles nyilvántartásokat annak érdekében, hogy könnyebben lehessen tájékozódni az üzleti partnerekről. Ugyanezért az igazságügyi tárca még tavasszal kidolgozta javaslatát, hogy bővítené a cégjegyzékben rögzítendő adatokat.
A tervezet szerint a cégjegyzékben is szerepelnek majd a jogerős bírósági vagy hatósági elmarasztaló határozatok, a cég ellen indított, pénzkövetelésre irányuló peres eljárások, az ingatlanára bejegyzett jelzálogjog. Az úgynevezett cégfigyelő lapot illetékfizetés ellenében lehet majd kikérni, s arról mindez kiderül.
Ahhoz, hogy a fenti adatokat bejegyezzék, az érintett hivataloknak és hatóságoknak kötelező lesz elektronikus úton megküldeni a határozatokat a cégbíróságnak. Emellett lehetőség lesz arra is, hogy a cég külön kérelmére a cégjegyzékben feltüntessenek olyan adatokat is, amelyek a cég üzleti jó hírét erősítik, referenciául szolgálnak.
Elektronikus fizetési meghagyás
Gyorsítani tervezik a bírósági, illetve a végrehajtási eljárásokat is. Az elektronikus fizetési meghagyással az adós által nem vitatott pénzköveteléseket a hitelező a jelenleginél gyorsabban behajthatná. Így csökkenne annak az esélye, hogy az eljárás elhúzódása miatt maga a hitelező is fizetésképtelen pozícióba kerül.
A bírósági végrehajtásig jelenleg évekig tartó pereskedéssel lehet eljutni. Azért, hogy az eljárást ne lehessen indokolatlanul elhúzni, jelentősen megemelnék a végrehajtási kifogás illetékét. Az eljárás gyorsítását szolgálná az is, ha ítélőtáblánként csak egy-két helyi bíróság lenne illetékes végrehajtásra, ezek viszont rendelkeznének a szükséges személyi, tárgyi (informatikai) feltételekkel.
A pénzügyi tárca fontolgatja a fordított áfafizetés bevezetését a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló vállalkozásokra az építési szolgáltatások körében (ideértve az ingatlan átadását építési szerződés alapján, illetve a meglévő ingatlanhoz kapcsolódó javítási, karbantartási, átalakítási munkákat is), valamint a számítástechnikai eszközök kereskedelmére. A láncügyletekben közreműködő, jogilag független, de gazdaságilag összefonódott tagok (kapcsolt vállalkozások) egyetemleges helytállási kötelezettségét írnák elő az adó megfizetésére, ha bármely csoporttagnál megállapítható, hogy az áfafizetési kötelezettségét nem teljesítette.
Novák Katalin Spanyolországban került elő egy andalúziai ezredessel
Az Andalúziai Királyi Lovasiskolában fényképezkedett lovakkal és a magas rangú spanyol katonatiszttel.
