Az adó-jóváírás segítségével a kisebb jövedelműek csökkenthetik a befizetendő adójukat. A jövedelem növekedésével azonban az alsó sávhatár átlépése után az érvényesíthető adó-jóváírás fokozatosan csökken, „kifuttatják”, végül megszűnik. A csökkenésnek az ütemét lassítaná az adó-jóváírás új szabályozása.
A PM példája szerint, aki ma havi 150 ezertől 175 ezer forintig keres, az ha 5 ezer forintos fizetésemelést kap, az adórendszer miatt ebből csak 1450 forintot tehet zsebre. (Ebből 900 forint csökkenés származik abból, hogy csökken az igénybevehető jóváírás mértéke, ez változna 450 forintra.)
Valamivel jobban járunk
A PM által frissen közölt sávhatárok alapján kiszámolható, hogy az adózók valóban jobban fognak járni. Míg ma az adózó másfélmillió forint éves jövedelemnél még éppen jogosult igénybe venni a teljes, 108 ezer forint alap adó-jóváírást, jövőre az összevont adó-jóváírásból 113580 forinttal csökkenthető a befizetendő adója. (Összevonják ugyanis az alap és kiegészítő adójóváírás összegét, ami így 136 080 forint lesz, s ebből vonják az 1 250 ezer forint fölötti rész 9 százalékát, így kapjuk meg az összeget.)
Ráadásul a jövedelem növekedésével kisebb mértékben csökken az igénybe vehető adó-jóváírás, mint eddig. (Nem a jelenlegi 18, hanem csak 9 százalékkal kell csökkenteni az alsó sávhatár feletti összeget.) További előny, hogy mivel a sáv 1 250 ezer és 2762 ezer forint éves jövedelem között lesz (eddig 1 500 ezer és 2 100 ezer forint között volt), olyan magasabb jövedelműek is élhetnek az adójóváírás kedvező lehetőségével, akik eddig nem tehették meg.
A minimálbéreseknek mindegy
Megjegyezhető ugyanakkor, hogy az adójóváírás intézménye azért jött létre, hogy a minimálbért adómentessé tegye. Ennek a funkciójának az adójóváírás idén már nem felel meg, s a rendszer átalakítása után sem fog. A legalacsonyabb jövedelműek tehát nem tapasztalhatnak kedvező változást.
Az szja szigorodásával is számolni kell, mert a koalíciós szerződés 3. számú melléklete félreérhetetlenül fogalmaz: az szja kedvezmények szűkítését, átalakítását említi.
Az adójóváírás jelenlegi szabályozása
Az adójóváírás két részből tevődik össze. Az egyik az alap-adójóváírás, a másik a kiegészítő adójóváírás. Az alapadó-jóváírás mértéke változatlanul a megszerzett bérjövedelem 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9000 forint lehet, ami a bevallott jövedelem nagyságának függvényében fokozatosan megszűnik. Bár az adótábla alsó határa 1 550 000 forintról 1 700 000 forintra változott, a jogosultsági határ továbbra is 1 500 000 forint, azaz eddig az összegig vehető igénybe a teljes alap adójóváírás.
Ennek éves összege maximum 108 000 forint lehet. 1 500 000 és 2 100 000 forint közötti éves összes jövedelem között az adójóváírás ellenben csak csökkentett mértékben jár. A két határ közötti jövedelemnél az adójóváírás éves összegét csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti jövedelem összegének 18 százalékával. Az adójóváírás összege a 2 100 000 forintos éves összes jövedelem elérésekor nullára csökken.
A kiegészítő adójóváírás összege 2007-ben az adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát meghaladó rész 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 2340 forint, vagyis a kiegészítő adójóváírás maximális összege 28 080 forint.
Egyszerűbben fogalmazva addig, amíg az éves adó összegét az alap-adójóváírás nullára csökkenti, nem jár a kiegészítő adójóváírás. Ebből következik, hogy a kiegészítő adójóváírás kizárólag 50 000 forint feletti havi bérjövedelemnél, vagyis évi 600 000 forint éves bérjövedelem felett vehető igénybe. A teljes, havi 2340 forintos összegét 63 000 forint bérjövedelem mellett éri el.
A kiegészítő adójóváírás teljes egészében 1 millió forintos jogosultsági határig, míg csökkentett összegben 1 561 600 forintos éves összes jövedelem eléréséig jár. Az 1 millió forintos határ felett a kiegészítő adójóváírás éves összegét a jogosultsági határ feletti jövedelem összegének 5 százalékával csökkenteni kell. Így a kiegészítő adójóváírás 1 561 600 forintos éves összjövedelem elérésekor csökken nullára.
Fontos tudni, hogy az alap- és kiegészítő adójóváírás összegét egymásra tekintet nélkül kell kiszámolni. A kiegészítő adójóváírást ugyanis – csökkentett összegben – igénybe lehet venni akkora éves jövedelem mellett, amelyre tekintettel az alap-adójóváírás összegét is el kell kezdeni csökkenteni, vagyis 1 500 000 forint feletti jövedelem esetén.
Mindemellett az adójóváírás számítása során nem kell figyelemmel lenni az adótáblára sem, vagyis az alap-adójóváírás csökkentett összege akkor is jár, ha az éves összes jövedelem egy része után már a magasabb, 36 százalékos kulcs szerint kell az adót megfizetni. Ez az összeg 2007-ben 1 700 000 forintos jövedelemnél kezdődik, de mint említettük 2 100 000 forintig a csökkentett alap-adójóváírás még jár a magánszemély részére.
2 100 000 forint feletti éves összes jövedelem esetén sem alap-, sem kiegészítő adójóváírás nem jár.
Forrás: apeh.hu
