Üzleti tippek

Jön az új sportadó

admin
admin

2007. 06. 18. 09:12

Tévés szerkesztőből lett producer Kökény Tamás, az IKO Kábeltévé Kft. ügyvezetője, akinek cége újabb sportcsatornát indít, pedig az éles verseny már így is felverte a közvetítési jogok árait. A Marketing&Média írása.

Az egyik konkurens televízió vidám vezetőivel futott össze a cannes-i filmvásáron Kökény Tamás, még 2003-ban. Az újonnan indult kábelcsatornáik számára épp filmeket kereső IKO vezetőnek külön megörült a két kolléga. „Miért vállaltad el? Három hónap és vége a cégeteknek” – veregették a vállát a szkeptikus versenytársak, akik még azt is felajánlották, hogy adnak neki valami munkát, ha az IKO Kábeltévé Kft. csődbe megy.

A cég szénája akkoriban valóban nem állt túl jól, a kábeles szakma ugyanis összefogott az újonnan indult F+ és M+ ellen, és bojkottálták a csatornák továbbítását. Az M+-nak még az sem segített, hogy eleinte a Minimax műsora után jelentkezett hat órában, a kábelesek ugyanis az esti műsorkezdéskor egész egyszerűen elsötétítették a képernyőt.

Szigeti valuta

Kábeles különbségek



Kökény Tamás szerint az IP TV a jelenlegi formájában nálunk nem tudja megszorongatni a kábelcégeket, bár hosszú távon még ebben is több lehetőséget lát, mint a földfelszíni digitális sugárzásban. A kábellel gyérebben lefedett Horvátországban például rendkívül sikeres az ottani T-Home, három hónap alatt 25 ezer előfizetőt gyűjtöttek. Romániában hozzánk hasonlóan a kábeltévé a domináns, mert a domborzati viszonyok kedvezőtlenek a földfelszíni sugárzásnak. Csehországban és Szlovákiában viszont összesen csak 1,4 millió kábeles háztartás van, mert náluk a földi kínálat is erős.

Tudta-e?

Amíg 2005-ben 1,5 milliárd, addig tavaly 3,5 milliárdos nettó árbevételt és több mint 200 milliós adózott eredményt ért el az IKO Kábeltévé Kft.

Az IKO-nak jelenleg régiós szinten 11 millió előfizetője van, ennek felét Magyarországon éri el. A SportKlubnak közel 1,4 millió, a Film+-nak 1,75 millió a Coolnak pedig közel 2 millió előfizetője van hazánkban.

Kökény Tamás

1995–1996: A Hét, Háló, szerkesztő
1996–1998: Tízórai, vezető szerkesztő
1997–1998: Avakis Film Kft., ügyvezető
1998–1999: Tv 3, vezető szerkesztő
1999–2003: producer
2003-tól az IKO Kábeltévé Kft. és a regionális társcégek ügyvezető igazgatója

Kökény Tamás kábeltévés pályafutása tehát nem indult zökkenőmentesen, 2003 tavaszáig nem is gondolta, hogy az IKO televíziói egyszer majd a kelet-európai régió összes országában jelen lesznek. A közgazdasági egyetemen eltöltött évek alatt mindenesetre beléivódott az üzleti szemlélet. Olyannyira, hogy az egyik nyáron néhány barátjával még illegális autóablak-mosó „vállalkozást” is indítottak a Margitszigeten. Profi módon elsősorban a külföldi rendszámú, schillinggel vagy márkával fizető autósokra csaptak le. „Volt olyan hónap, amikor jobban kerestem, mint a szüleim” – emlékszik vissza valutás szünidei munkájára Kökény Tamás.

Az egyetem után egy divatáru-kereskedéshez szegődött, ám a farmerek és hátizsákok forgalmazása különösebben nem dobta fel, amit az egyik szórakozóhelyen rendszeresen el is panaszolt a tévés munkakörökben dolgozó ismerőseinek. Az ő tanácsukra tett egy próbát a médiában, s ez olyan jól sikerült, hogy 1995-ben szerkesztőként állhatott munkába A Hét, majd a Háló című műsornál. Annyira megtetszett neki ez a pálya, hogy „másodállásban” dokumentumfilmeket is készített. Később bekerült a délelőttönként jelentkező Tízórai című műsorba, ahol már vezető szerkesztőként tevékenykedett.

A kereskedelmi tévék 1997-es indulásakor úgy döntött, hogy Klausman Viktor barátjával közösen céget alapít, ez lett az Avakis Film Kft. A társaság a Szerencsejáték Rt. különféle tévés produkcióiban működött közre alvállalkozóként, egészen 1998-ig, amikor szerződést bontottak velük, így munka nélkül maradtak.

Kökény Tamás így ott lehetett a Baló-féle Tv 3 indulásánál, amelynek napi hírműsorában vezető szerkesztőként dolgozott. Azonban hamar rájött, hogy a híradós hajtás nem az ő világa, ezért visszatért a beszállítói bizniszbe. Gyártott műsorokat az MTV-nek, a Tv 2-nek, főzőműsortól kezdve az autós magazinon át a gazdasági témájú produkcióig. 2003-ban aztán egyik régi kollégája megkereste azzal, hogy szüksége lenne a televíziós és üzleti szakértelmére egy kábelcsatorna indításánál, így lett az IKO Kábeltévé Kft. ügyvezetője.

Viharos rajt

Az IKO-nál azért döntöttek saját csatorna indítása mellett, mert a határon túli magyarok körében rendkívül népszerűek voltak az RTL Klub műsorai, ám ezek ottani továbbítása nem volt legális. Az M+ tehát a régi RTL-es műsorok újraközlésére szakosodott, és ezzel párhuzamosan elindították – magyar és román nyelven – az F+ (a későbbi Film+) filmcsatornát. A televíziók indulása finoman szólva is viharos volt. Egyrészt akkoriban még újdonság volt, hogy a kedvezőbb feltételek miatt az egyik szomszédos országból, jelen esetben Bukarestből sugároznak magyar nyelvű programokat. Másrészt volt egy szokásos menete annak, ha valaki tévét akar indítani. El kellett menni még jóval korábban a kábeles szövetségekhez bemutatkozni, megállapodni az árban, majd a szervezet a folyamat végén értesítette tagjaikat az új belépőről.

„Nem tudtuk, hogy ez a szokás” – mondja az akkoriban gyakran „román médiakalóznak” titulált Kökény Tamás. A tévék indulásának napján komoly reklámkampányba kezdtek, amelyben arra biztatták a nézőket, hogy érdeklődjenek kábelszolgáltatójuknál. A kábelesek többségének viszont nem tetszett, hogy óriásplakátokról és az ügyfelek hívásaiból értesülnek egy új tévé indulásáról. „Később végiglátogattam az összes kábeles céget, hogy lemossam magamról a román rém imázst” – említi Kökény, hogy mivel sikerült megnyernie a kábelcégek bizalmát.

2004-ben megállapodtak a Sport 1-gyel, hogy közösen indítják el a Sport 2-t. Ennek mellékszálaként összeolvasztották az M+-t a Humor1-gyel, ebből lett a 15–29 év közöttieket megcélzó Cool Tv. A kettős tulajdonlás azonban nem ment zökkenőmentesen, és a cégek nem folytatták az együttműködést. A válás után az akkor már regionálisan terjeszkedő IKO-hoz került a Cool Tv, a Sport 1-nél pedig maradt a Sport 2. A közös munka „melléktermékeként” azonban jó néhány sportközvetítés joga megmaradt a cégnél.
A SportKlub indulásának azonban az adta meg a végső lökést, amikor az RTL Klub nyerte el a foci vb közvetítési jogát, és a meccsek sugárzását megosztotta a leendő tematikus csatornával. Ennek révén újra az erőből terjeszkedő címke került az IKO-ra. „Muszáj volt agresszíven bevezetni a SportKlubot, mert véges az analóg kapacitás. Persze ehhez az is kellett, hogy megkerülhetetlen tartalmat adjunk” – magyarázza Kökény Tamás, hogy miként sikerült fél év alatt 800 ezer háztartásba eljuttatni az induló csatornát.

Drága sportok

A megszaporodott sportcsatornák egyébként nem is a megoszló nézettség miatt jelentenek problémát az érintetteknek, hanem azért, mert az árfelhajtó hatás révén megdrágultak a közvetítési jogok. Különösen, hogy a Viasat 3 és olykor az MTV is megjelenik ezen a piacon. Általában a focimeccsekért folyik a legnagyobb harc, a Bajnokok Ligájáért például versenybe szállt a SportKlub is, de egy idő után kénytelenek voltak kiszállni a licitből a számukra irreálisan magas ár miatt. A Bundesligát viszont sikerült elhalászniuk a Sport 1 orra elől. Kökény Tamás szerint négy olyan bajnokság van Európában, amelyért vérre menő harc folyik, ez az angol, a német, az olasz és a spanyol.

Az angol bajnokság jogait például a közelmúltban szerezte meg az Eurosport, és egyből bejelentették, hogy az Eurosport 2-n sugározzák majd, mert ezzel kívánják bejuttatni a kábelrendszerekbe a kevéssé elterjedt csatornát. „Nagy fogás, én is így csináltam volna” – értékeli a konkurens lépését Kökény, aki viszont szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egy ötödik sportcsatornát le lehet-e nyomni a kábelcégek torkán. Pláne, hogy nem is ötödik, hanem hatodik lesz, mert az IKO időközben elindítja a SportKlub+-t a T-Kábel digitális csomagjában. Az adó két hónapon belül műholdra kerül. Sőt, ezzel párhuzamosan DoQ néven dokumentumfilm-csatornát is gründolnak, ám ezek továbbításával már nem akarják „riogatni” az analóg kábeleseket, a csatornákat ugyanis a digitális csomagokba szánják.
„Még csak néhány ezer digitális előfizető van, de három-négy év múlva elér egy kritikus szintet, és mi szeretnék elsők lenni ezen a piacon is” – mondja az IKO ügyvezetője, aki szerint a földi digitális sugárzás indulása nem hoz majd különösebb változást a piacon. Kizárólag reklámból ugyanis csak néhány csatorna tud megélni. A várakozásokkal ellentétben például Csehországban is csak hét földi digitális frekvenciát osztottak ki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.