A cégbíróság szerint mindössze három vállalat van, amely működéséhez vagy az európai részvénytársasági (ER), vagy az európai gazdasági egyesülési (EGE) formát választották. (Jelenleg egy ER kötelező minimális alaptőkéje 120 000, míg egy EGE esetében 1000 euró.) Európai szövetkezetként egyetlen társaság sem fut. Az új cégformák az integrációval járó jogharmonizáció következményeként érkeztek. Korábban szakmai körökben úgy tartották, hogy kicsi lesz az érdeklődés, ám az uniós cégformákat használó vállalatok száma néhány év alatt azért elérheti a százat. Úgy tűnik azonban, hogy még ez a valóban szerény becslés is túlzónak bizonyul.
Egy európai cégforma ma még elsősorban a presztízse miatt lehetne vonzó a hazai vállalatoknak – mondta el a Népszabadságnak Márkus Csaba, a Deloitte EU-tanácsadási üzletágának vezetője. Az, hogy Magyarországon és egyébként az unió más tagországaiban is lanyha az érdeklődés az említett cégformák iránt, azzal is magyarázható, hogy az elkészített EU-rendelethez nem mindenhol alkották meg időben a szükséges nemzeti kiegészítő szabályozást. Így a cégformának gyakorlati előnyei ma még nem nagyon vannak.
„Tojt a fejünkre, egyből láttuk, hogy ez kampec” – így hasadt szét Baranyi Krisztina és az ellenzék szövetsége Ferencvárosban
Szinte az összes jelenlegi ellenzéki képviselő Baranyi Krisztina polgármester ellenében indul a IX. kerületi önkormányzati választáson, és megnyerték maguknak a Ferencvárost húsz évig irányító Gegesy Ferencet is. Miért döntöttek így, és mivel vádolják egymást a főszereplők? Utánajártunk.
