A Mercer Kft. 2007. márciusában – 2004 óta negyedszer – végzett online felmérése 86 különböző nagyságú és profilú vállalat bevonásával vizsgálta a béren kívül nyújtott juttatások rendszerének gyakorlatát, az utóbbi időszak adózási változásainak hatását és az alkalmazott adminisztrációs és pénzügyi megoldásokat.
A felmérés szerint a magyar gazdaságpolitika megszorító intézkedései mellett újból erősödni látszik az érdeklődés a cégek részéről a rugalmas béren kívüli juttatások rendszere iránt. Az utóbbi évek, hónapok adózási szigorításai egyre kevesebb lehetőséget hagynak a munkáltatóknak az egyes juttatások adómentes határainak kihasználására.
A cafetérián belül elérhető elemek az aktuális adózási szabályozásoknak megfelelően akár évről-évre változhatnak. Úgy tűnik azonban, a juttatások bővítésének illetve szűkítésének oka elsősorban mégis a dolgozói elégedettségben rejlik. A megkérdezett cégek fele a cafetéria portfólió változásának okaként a dolgozói érdeklődést illetve érdektelenséget jelölte meg.
Az eddig elterjedt juttatási elemek listája akár bővülhet is a jövőben – állapítja meg a Mercer Kft. Hosszútávon mindenképp számítani lehet a különböző egészségprogramok, egészséggel illetve egészségmegőrzéssel kapcsolatos juttatások elterjedésére Magyarországon is. Új szolgáltatások és szolgáltatók léphetnek a piacra, ezzel a béren kívüli juttatási rendszerek palettája is bővülhet – áll a közleményben.
A felmérés szerint másik lehetséges irány a határokon átnyúló nyugdíjprogramok terjedése, amelyek iránt már most elkezdődött az érdeklődés a magyar cégek részéről.
A Mercer felmérése alapján a kedvezőtlen adóváltozások egyre inkább a fix keretösszegek terjedésének kedveznek, mivel egy magas keretösszeggel rendelkező munkavállaló egyre kevésbé tudja hatékonyan elkölteni a keretét. A felmérésébe bevont cégek 62,5 százaléka egységes fix összegben határozta meg az egy főre jutó büdzsét. Az egységes keretösszeg mediánja 228 000 forint az idei évben.
A cégek adóköteles tételeket többnyire egyáltalán nem építenek a cafetériába, illetve nem teszik lehetővé a dolgozóknak az egyes juttatások adómentes határon felüli értékben történő választását.
A nagy értékben adómentesen igénybe vehető juttatások egyösszegű kifizetéséről a vállalatok eltérően vélekednek. A minimálbér erejéig adómentesen adható üdülési csekk esetén például reális igénye lehet a dolgozónak, hogy a teljes értékű juttatás a nyári szezonra elérhetővé váljék számára. Előfordulhat azonban, hogy a dolgozó más, havonta egyenlő mértékben hozzáférhető elemeket is igényelve, a keretösszege alapján nyárra még nem jogosult a juttatásra.
A megkérdezett vállalatok 12,5 százaléka csak akkor teszi elérhetővé az ilyen juttatási elemeket, amikor “a dolgozó már jogosult a teljes összegre”. Ugyanennyi vállalat időarányos részben nyújtja a nagy értékű juttatásokat, vagyis akár havonta is elérhető például az üdülési csekk értékének egy hónapra leosztott része. A legtöbb cég, a megkérdezettek 44 százaléka azonban az év meghatározott szakában teszi elérhetővé a juttatást, vagyis kivárják, amíg a dolgozó számláján némi összeg rendelkezésre áll, a hátramaradó részt pedig akár előre megfinanszírozva, például félévkor vehető igénybe a juttatás.
Botrányok sora nehezíti, hogy az egyre erősödő német szélsőjobb hatalmas sikert arasson a közelgő választásokon
Az AfD EP-listájának első két helyén olyan politikusok szerepelnek, akikkel kapcsolatban felvetődött, hogy tevékenységüket Moszkva finanszírozza. Megrengethetik-e a folyamatos botrányok az egyre erősödő német szélsőjobbot?
