A csődbejelentés után és a moratórium előtti időben a hitelezők bármit csinálhatnak, kivehetik a cégből a vagyont. Attól kezdve pedig már nincs is más lehetőség, mint a felszámolás. Ma évente alig néhány csődeljárás indul, miközben már húszezer vállalkozás áll felszámolás alatt – mondta a Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke.
A jelenlegi csődtörvény nem képes betölteni a feladatát. Nem biztosítja a hitelezői igények kielégítését az adós vagyonából, merthogy az eljárások 90 százaléka már kiürített cégek ellen folyik. A felmérések szerint a bejelentett hitelezői igények egy százaléka sem egyenlíthető ki.
Mindennapos eset, hogy a felszámolók nem jutnak hozzá a szükséges iratokhoz, gyakorta magát a társaságot és a vezetőjét sem találják. Az új törvény előkészítésében különös figyelmet fordítanak a fizetésképtelenségi okokra, a fizetési moratóriumra, a cégvagyont megőrző lehetőségekre, illetve a felszámolási költségekkel kapcsolatos kérdésekre – olvasható a Világgazdaságban.
„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”
Akkora a baj, hogy soha nem látott egységben lép fel a harmadik hatalmi ág.
