A parlament tavaly decemberben hozott határozatot arról, hogy készüljön törvényjavaslat a jelenleg 200 milliárdosra becsült vállalkozói körbetartozások mérséklésére. A jelenleg az Országgyűlés előtt lévő néhány törvény – így a Btk., a jogügyletek biztonságának erősítéséről szóló, továbbá a cégtörvény módosítása is tartalmaz olyan szabályokat, amelyek a körbetartozást fékezik.
A most elkészült – és jelenleg államigazgatási egyeztetésen lévő – javaslat a csődtörvényben megtartja azt a szabályt, hogy a hitelezőnek mindenekelőtt fel kell szólítania az adóst a teljesítésre. Új szabály viszont az, hogy az adós csak a felszólítás kézhezvételét megelőző napig vitathatja a hitelező követelését. Ekkortól már csak a fizetéssel kerülheti el a felszámolási eljárást (viszont ha jogtalan a követelés, akkor a pénzt utólag perben visszakövetelheti).
A közbeszerzési törvény módosítása kimondja, hogy ilyen eljárás csak akkor indítható, ha az ajánlatkérő rendelkezik a fedezetével. A megkötött szerződés lényeges pontjait az ajánlatkérőnek közzé kell tennie a saját honlapján. Amennyiben a vállalkozó teljesít, ettől számítva 15 napon belül az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja-e a teljesítést. Az építési beruházásoknál 15 nap elteltével a teljesítésigazolást ki kell adni. A kifizetést vagy annak megtagadását szintén közzé kell tennie az ajánlatkérőnek a honlapján.
Az ajánlatkérő csak akkor élhet beszámítással, ha a nyertes ajánlattevő azt nem vitatja. Ennek a szabálynak az a célja, hogy a nyertes vállalkozó pénzhez jusson, amelyből az alvállalkozóit kifizetheti.
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) úgy módosul, hogy az építési szerződéseknél a vállalkozónak automatikusan zálogjoga keletkezik az általa átadott vagyonon, és ehhez nem kell a megrendelő hozzájárulása.
Hiába nyerte meg Kovács Gergely az előválasztást, a DK jelöltjei mégis elindulhatnak a Hegyvidéken
A párt szerint Élő Norbert azzal fenyegetőzik, hogy a DK mégis elindul, ha máshol nem lépnek vissza nekik.
