A vállalati kutatás-fejlesztés erősítése, a nemzeti innovációs rendszer kialakítása, a kreatív, innovatív munkaerő fejlesztése szerepel a stratégiában – mondta a miniszter a kabinet ülése után. A célok közzé sorolta a megfelelő, innovációt támogató jogi és gazdasági környezet kialakítását, valamint a globális piacon is versenyképes vállalkozások, termékek és szolgáltatások kialakítását.
Kóka János szerint a kutatásfejlesztési stratégia célja, hogy a magyar gazdaság egyre inkább a tudás- és technológiaintenzív képességeivel tudjon lehetőségekhez jutni a világpiacon. A gazdasági miniszter úgy vélte, külön értéke a dokumentumnak, hogy azzal a Magyar Tudományos Akadémia is egyetért. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak a rendszerváltás óta nincs összefogott tudománytechnológiai és innovációpolitikai stratégiája. Hozzáfűzte: a 2004-es innovációs törvény értelmében a kormánynak ezt meg kellett alkotnia.
Váltás a NER-kommunikáció csúcsain: Balásy Gyula mellé beszállt a milliárdos igazgatónő
Az új társügyvezető a kiszervezett munkák révén közel ötmilliárd forinttal gazdagodott az elmúlt években.
