Az APEH korábbi elnökhelyettese elmondta: a 90-es évek elején Magyarországon a GDP-hez viszonyítva 35-37 százalékra rúgott az “adózatlan gazdaság” aránya, amit a köznyelv feketegazdaságként tart számon. A feketegazdaság 2000-re mintegy 20-22 százalékra húzódott vissza a GDP-hez mérten, napjainkban – egy legutóbbi kormányfői kijelentés alapján – 30 százalék körüli szintre tehető.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a feketegazdaságnak azért van igen negatív hatása, mert torzítja a gazdasági vállalkozások versenyhelyzetét, szűkíti az állami bevételeket, illetve általánosságban az is megfogalmazható, hogy ha valamely gazdasági szereplő nem fizet adót, tb-járulékot, az a gazdaság, a társadalom többi szereplőjét károsítja meg azzal, hogy a többi résztvevő “kétszer annyi adót fizet helyette is”.
Vámosi-Nagy rámutatott: az adómorált erősíteni kell a jövőben, bár az adóelkerülés olykor politikai színezetet kap, ami Magyarországon történelmi gyökerekkel rendelkezik. A volt APEH-elnökhelyettes felidézte, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc után a magyar társadalom által felvállalt szerep, az úgynevezett “passzív rezisztencia” részben az akkori adók nem fizetésében mutatkozott meg.
Már az 1987-es új adószisztéma bevezetése is a feketegazdaság visszaszorítását, az adófizetés társadalmi tudatának erősítését helyezte előtérbe, ez a Kádár-rendszerben nem volt végigvihető, hiszen az adócentralizáció, azaz a befizetett adók aránya a GDP-hez mérten mintegy 60 százalékot tett ki.
“Ahhoz, hogy az adófizetési morál javuljon az országban, mindenképpen tudniuk kell a társadalmi, gazdasági szereplőknek, mire költi el az állam a befizetett adóforintjaikat” – hangoztatta Vámosi-Nagy Szabolcs.
Az Ernst and Young vezető munkatársa emlékezetett arra, hogy az utóbbi időben a kormányzat részéről néhány igen hasznos lépés történt a feketegazdaság visszaszorítására, így például bevezették az alkalmi munkavállalói könyvet, a 10 millió forint feletti építkezéseket be kell jelenteni az adóhatóságnak is, és lehetőséget teremtettek a borravaló kedvezményes adóztatására, ami a borravaló adólegalizálásának irányába mutat.
“Ezzel együtt hosszabb távon egyszerűsíteni kell az adórendszert, az úgynevezett kis adónemeket, amelyeknél különösen nagy a be nem fizetés aránya, ki kell “söpörni” az adószisztémából” – hangsúlyozta az adóhatóság egykori elnökhelyettese.
Kiemelte: szigorítani kell az adózási jogszabályokat megsértő adóalanyok büntetésén, s egyúttal el kell érni, hogy a nagyobb “adóvisszaélőket” tartósan kizárják a gazdasági életből.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
