 |
Süle László
1991–1992.: Világgazdaság, gyakornok
1992–1996.: Privát Profit, gazdasági újságíró
1996–1997.: TV3, Profitvadász című műsor, szerkesztő
1996–1997.: Figyelő, pénzügyi- és befektetési szakújságíró
1999–2006.: a kolozsvári Krónika napilapot működtető cég tulajdonosa, igazgatótanácsi elnöke
1998-tól várhatóan a nyár elejéig a Napi Gazdaság Kiadói Kft. többségi tulajdonosa, ügyvezető igazgatója, 2001-től felelős szerkesztője |
|
|
|
|
Tavalyi svédországi „tanulmányútján” Süle László egy számára szokatlan üzleti napilapmodellel találta szemben magát. A 9 millió lakosú országban a Bonnier kiadó Dagens Industri című lapját naponta több mint 100 ezer példányban nyomják, ami ráadásul növekvő tendenciát mutat. Az ottani gazdasági újság jóval populárisabb, mind megjelenésében, mind szerkesztési elveiben a nálunk megszokottnál. „Újra kell definiálni a gazdasági napilapot, mint médiumot” – mondja annak kapcsán Süle László, hogy március–április táján megújítják a Napi Gazdaságot, és jó néhány elemet átvesznek majd a svéd példából.
Napi bevásárlás
A sárvári születésű Süle László már gyermekkorában is arról álmodozott, hogy egyszer üzletember lesz belőle. A gimnázium elvégzése után ezért a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem felé vette az irányt. A megszokott közgazdászkarriertől némileg eltérő utat választott, ugyanis 1991-ben a Világgazdaságnál kezdett gyakornokoskodni, ahol a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájáról szóló cikkel debütált. Egy év után továbbállt a Privát Profit című gazdasági havilaphoz, és hamarosan a befektetésrovat vezetője lett. Időközben pedig azt is bebizonyította, hogy nem csak vizet prédikál az olvasóknak, ugyanis az édesapjától kapott 300 ezer forintot értékpapírokba fektette. „Abban az időben, aki picit is ügyes volt, az csak nyerhetett a tőzsdén” – jelzi Süle László, hogy szépen fialt a pénze. A befektetősdi olyan jól ment, hogy később még egy céget is létrehozott ügyletei menedzselésére.
|
Jogos jogdíj
A Napi Gazdaságot érzékenyen érintette, hogy sok éven át semmiféle jogdíjat nem kaptak a sajtófigyelő vállalkozások által szemlézett cikkeik után. Látszott, hogy ennek a követelésnek az érvényesítése nem lesz könnyű feladat, ezért Süle László megkereste a kérdésben leginkább érintett lapkiadókat, hogy lépjenek fel közösen a jogszerűtlen felhasználás ellen. A „Csak tiszta forrásból” címmel indított kampány azonban első körben csak részben bizonyult sikeresnek. A sajtófigyelő cégek ugyan már fizetnek jogdíjat, ám a kiadók szerint ez nem tükrözi a tényleges felhasználást. Sok cégnél ugyanis az a gyakorlat, hogy csak egy terminálra fizetnek elő, de a sajtószemlét továbbküldik a többi kollégának is.
Tudta-e…?
17 évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a svéd Bonnier kiadó megveti a lábát Magyarországon. A Magyar Nemzet kiadói jogáért a svédek mellett ringbe szállt a francia Hersant is. A lap szerkesztőinek a zöme a Bonniert látta volna szívesebben tulajdonosnak, ám az akkori kormányzat nyomására a konzervatív értékrendjéről ismert francia kiadó vásárolhatta meg a napilapot. |
|
|
|
|
Egy évvel azután, hogy a holland VNU-höz tartozó Figyelő Rt. megvásárolta a Privát Profitot, megszűnt a havilap, ezért 1996-ban a kiadó megmaradt gazdasági lapjánál, a Figyelőnél folytatta pályafutását, ahonnan egy év után távozott, majd az újságírás helyett inkább befektetéseivel foglalkozott.
A ’90-es évek végén a Napi Gazdaságot is kiadó Co-Nexus cégcsoport összeomlott, és a tartozásai fejében az ÁPV Rt.-hez kerültek a cég megmaradt vagyontárgyai, köztük – az üzletileg sikeres – napilap is. Az állami vagyonkezelő árverésen értékesítette a lapot, amiért Süle László – néhány egyetemi barátjával együtt – ringbe szállt. Az öt pályázó cég között volt például a HVG és a Postabank Sajtóholding is. Utóbbi egészen 260 millió forintig tartotta a licitet, többet azonban nem akartak áldozni a napilap megvételére, ezért 270 millióért a Süle vezette konzorciumé lett a Napi. „Nem sokkal ezután egyébként abba is hagytam a tőzsdézést, mert kezdett alábbhagyni a korábbi lendület” – emlékszik vissza Süle, aki a lap ügyvezetői pozíciója mellett 2001-től a felelős szerkesztői teendőket is ellátja.
Erdélyi kalandozás
Amilyen jól forgatta korábban a pénzét a tőzsdén, annyira sikerült mellényúlnia a Krónika című kolozsvári napilap esetében. Magyarországon már nem volt realitása egy új politikai napilap indításának, ezért vonzónak tűnt az erdélyi vállalkozók által ajánlott médiabefektetés. Néhány üzlettársával nulláról építették fel 1999-ben a lap szerkesztőségét, és – a hazai megyei napilapok mintájára – saját terjesztőhálózatot is szerveztek. „Azt gondoltam, hogy ez egy sikeres üzleti vállalkozás lehet, de nem voltam teljesen tisztában az ottani piaci viszonyokkal” – elemzi a kudarc okát Süle, akinek elmondása szerint ugyan a veszteségeket sikerült komolyan leszorítani, de nyereséget soha nem termelt az újság. Tavaly nyáron ezért kiszállt az erdélyi napilap kiadásából. Ez év elején pedig a Napi Gazdaság kiadójában lévő üzletrésze értékesítéséről is megállapodott a korábbi egyik kisebbségi tulajdonossal Korányi G. Tamással.
|
Cégvándorlás
A Napi Gazdaság Kiadói Kft. 65 százaléka jelenleg Storyline Kft. tulajdonában van, 34 százalék a Napinvest Kft.-é, 1 százalékot pedig Korányi G. Tamás birtokol. A nyáron záruló tranzakció végén a Korányi többségi tulajdonában lévő Napinvest megvásárolja a Süle és két tulajdonostársa érdekeltségébe tartozó Storyline üzletrészét. A napilapot és a – külön cégben lévő – NAPI Online-t a tranzakció során 800 millió forintra értékelték, ezek szerint a Storyline nagyságrendileg 500 millió forinthoz juthat.
A kolozsvári Krónika napilap esetében már nyakatekertebben alakultak a tulajdonviszonyok. A lapot a Casa de Editura Kronika S.A. adja ki, amelynek 82 százaléka magyar Hungarom Média Kft.-é. Utóbbi cég 50 százalékos tulajdonosa 2006 nyaráig Süle László Trevisent Kft.-je volt, amely a cégadatok szerint tavaly novemberben Media InnoSenza Kommunikációs Kft.-re változtatta a nevét. A Hungarom Média a Vegyépszer Zrt.-ben is tulajdonrésszel rendelkező Inforg Zrt.-hez került. Az új tulajdonos 100 milliós nagyságrendű befektetést tervez az erdélyi napilapnál, amely 10 ezer példányban jelenik meg és 7500 előfizetőt mondhat magáénak. |
|
|
|
|
Az ügyvezető elmondása szerint ennek elsősorban személyes okai vannak: több időt szeretne tölteni a családjával, ezért inkább pénzügyi- és ingatlanbefektetésekkel kíván a jövőben foglalkozni. „Az eladás gondolata már jó ideje megfogalmazódott bennem, és most kaptam egy korrekt árajánlatot” – említ még egy okot a döntés mellett. A Napit egyébként már tavaly tavasszal is hírbe hozták a már emlegetett svéd Bonnier kiadóval. Az ügyvezető azonban már akkor is cáfolta a svédek tulajdonszerzéséről szóló híreket, mondván, hogy csak a know-how átvételéről tárgyaltak.
A cég adásvételére várhatóan csak a nyár elején kerül pont, ezért Süle László is aktív részese marad a lap megújításának. A szakember szerint az átalakítás révén az online kiadás mellett a printlapnak is hosszú távon megmarad a létjogosultsága. A nyomtatott kiadásnál a jövőben arra fognak koncentrálni, hogy az események hatásait és hátterét világítsák meg. Például, ha emelkedik a jegybanki alapkamat, akkor elsősorban arról kell beszámolniuk, hogy ez miként fogja érinteni a vállalkozókat. A megújuló tördelés és az elemzőbb, magyarázóbb tartalom azonban még kevés lenne, ezért a marketing területén is újításokat vezetnek be. Úgy tapasztalták, hogy más médiumokban hirdetni önmagában nem eléggé hatékony, ezért új eszközöket vezetnek be ezen a téren is. Igyekeznek közvetlenebb kapcsolatot teremteni a célcsoporttal, dm-akciók, telemarketinges megoldások révén, és eseményekkel fogják összekapcsolni a lap promócióját.
