Az ellenőrök megvizsgálják azokat a cégeket, amelyek evaalanyisága számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt szűnt meg, írja a Napi Gazdaság. Ellenőrzés alá kerülnek azok a vállalkozások is, amelyek a jogszabályi kritériumok szerint nem választhatták volna az evát, de megtették.
Az APEH idén is szúrópróbaszerűen ellenőrzött olyan cégeket, amelyek árbevétele az előző évekhez képest jelentősen emelkedett, és megközelítette a törvényben előírt 25 millió forintos határt, vagy tulajdonosai egy érdekeltségi körbe tartoznak. Visszaélésre ad lehetőséget, hogy az evás cégek jó része csak bevételi nyilvántartást vezet, ezért a tényleges költségeiről nem rendelkezik számlával és nyilvántartásokkal. Gyakori, hogy egy cég evás bt.-től vagy egyéni vállalkozótól fogad be fiktív szolgáltatásokról számlát, ilyenkor a revizorok ellenőrzik a gazdasági események valóságtartalmát.
„Klasszikus maffiaeljárásnak tűnik, de ijedtségre utal, hogy elásták” – miről árulkodnak a Seszták-ügyben előkerült milliárdok?
A KDNP politikusának üresen talált széfjei után péntek este kiderült, 6,5 milliárd forintnyi bankót találtak részben erdőkben elásva a Seszták-ügyben. De mire utal a földből előtúrt hatalmas mennyiségű készpénz? Hogyan találhattak rá a forint-, euró- és dollárkötegekre?
