A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy Magyarország az 50 százalékos kifizetéssel a 2004-ben csatlakozott tíz ország között a második helyen áll Szlovénia után, Észtország előtt, a V4-ek között pedig első. A 670 milliárd forintos keretre beérkezett pályázatokból 710 milliárd forintnyit hagytak jóvá, az árfolyamváltozás miatt ugyanis ennyire nő a keret – tette hozzá.
Az I. NFT lebonyolítását ért kritikák közül Bajnai Gordon elismerte, hogy valóban elfogadhatatlanul hosszúak a különböző határidők. Ugyanakkor a helyzet megítélésében figyelembe kell venni, hogy az ország ez alatt a három év alatt tanult meg pályázni uniós forrásokra. Összességében viszont el lehet mondani, hogy az I. NFT intézményi és pályázati rendszere jól vizsgázott, a pályázók többsége megtanulta profi módon használni a rendszert – vélekedett a kormánybiztos.
Az idei esztendő az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása mellett a felkészülés időszaka is volt a 2007-ben megnyíló új fejlesztési lehetőségekre, így az ügynökség stratégiai erőforrásának nagy részét az Új Magyarország Fejlesztési Terv véglegesítése kötötte le, a cél az volt hogy már januárban elinduljanak a pályázatok – mondta Bajnai Gordon.
Magyarország rendkívül intenzív társadalmi egyeztetés után a 25 tagállam között negyedikként adta be a fejlesztési tervét és az operatív programok decemberi beadásával is az élbolyban van.
A társadalmi egyeztetés révén érdemi támogatást kaptak az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitűzései. A társadalmi szereplők véleménye alapján erősödött a humánprogramok jelentősége, erőteljesebben van jelen az esélyegyenlőség szempontrendszere. A vita során kiérlelődött, hogy a vállalkozások támogatásában a vissza nem térítendő mellett szükség van a piacot nem torzító hitel-, garancia-, tőkeprogramokra is.
A kormánybiztos elmondta, hogy 2006-ban fontos feladat volt a 2007-től induló új intézményrendszer létrehozásának előkészítése, amely a meglévőkre épít. Változást jelent, hogy a közreműködő intézményekkel új szemléletű, teljesítményalapon finanszírozott szerződéseket kötnek. A teljesítményben meghatározó szempont lesz a gyorsaság, a precizitás, a rugalmasság. Az eljárási rendben szemléletváltás következik be, az intézményrendszer érdekelt lesz a sikerben.
A pályázati rendszerben csökken a beadandó dokumentumok köre, egyszerűsítik az eljárási szabályokat, az interneten követhető lesz az eljárás. Az új szisztémában panaszt kivizsgáló független szervezetet hoznak létre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül, elkülönítve a végrehajtástól.
Könnyítés várható a biztosíték területén, a gazdálkodóknak a beruházási időszakban kell 100 százalék körüli garanciát adni, a fenntartási időszakban pedig csökkentett idejű és mértékű biztosítékra lesz szükség. Az önkormányzatoknak, civileknek és az egyházaknak nem kell pénzügyi biztosítékot adniuk. Nyitottá teszik a rendszert azzal is, hogy a pályázati kiírások tervezetét megvitatják a lehetséges pályázói kör legitim érdekképviseleteivel.
A pályázatok többségével meg kell várni az operatív programok március környéki brüsszeli jóváhagyását. Ugyanakkor néhány, sürgető igényt kielégítő pályázat már január végén elindul. Márciusig minden régiónak, ágazati programnak elkészül a kétéves akcióterve, amelyből előre lehet tudni milyen pályázat, mekkora kerettel, mikor indul.
2007-ben nemcsak pályázatok, beruházások startolnak, hanem elkezdődik egy olyan országépítő program, amely nemzeti ügy. Meg kell érteni, hogy vannak olyan nemzeti kérdések – például a foglalkoztatottság, képzés, felzárkóztatás – amelyekre a választ ezeknek a pénzeknek a hatékony felhasználásával lehet megadni. Ha ez nem sikerül, akkor hosszú távra eljátszunk egy rendkívüli esélyt – mondta Bajnai Gordon.
Még benzinárstop sem kell, hogy hiány legyen az üzemanyagpiacon
Komoly kockázata lehet bármilyen beavatkozásnak.
