Az oldal mind a vállalkozásoknak, mind az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő vásárlóknak gyakorlatban hasznosítható információkkal szolgál.
Az újonnan indult oldal hiteles információkat jelenít meg az elektronikus kiskereskedelemmel kapcsolatban. A fogyasztók az internetes vásárlás menetéről, a fizetési lehetőségekről, az esetleges kockázatokról és azok elkerüléséről, valamint a jogorvoslat módjairól kapnak tájékoztatást, míg a vállalkozók átfogó képet kapnak az elektronikus bolt indításához, üzemeltetéséhez kapcsolódó kötelezettségekről.
A GKM meggyőződése, hogy az elektronikus kereskedelem fejlődésének leghatékonyabb gátja az újfajta babonák széles tárháza. Noha az e-kereskedelemnek egyértelmű előnyei vannak (pl. a csekély fenntartási költségek, ily módon a jóval alacsonyabb vételárak), ám az információhiányból fakadó babonák és a motiváció hiánya érdemi gátjai a fejlődésnek úgy vásárlói, mint eladói oldalon.
Az elektronikus kereskedelem az elmúlt években egyre növekvő részt „hasít ki” a gazdaságból. 2004-ben az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 12 milliárd forintot, 2005-ben pedig meghaladta a 19 milliárd forintot. 2006-ban 20 százalékos növekedéssel közel 800-ra nőtt a hazai webáruházak száma. A prognózisok szerint ez e-kereskedők árbevétele idén elérheti a 30 milliárd forintot, jövőre pedig akár a 45 milliárdot is. A kereskedelem elektronikus formája azonban még bőséges tartalékokat rejt magában.
„Klasszikus maffiaeljárásnak tűnik, de ijedtségre utal, hogy elásták” – miről árulkodnak a Seszták-ügyben előkerült milliárdok?
A KDNP politikusának üresen talált széfjei után péntek este kiderült, 6,5 milliárd forintnyi bankót találtak részben erdőkben elásva a Seszták-ügyben. De mire utal a földből előtúrt hatalmas mennyiségű készpénz? Hogyan találhattak rá a forint-, euró- és dollárkötegekre?
