Üzleti tippek

Dunán innen, Dunán túl

admin
admin

2006. 12. 13. 00:00

Vezetett bábszínházat, és dolgozott nem hivatalos külpolitikai szakértőként is Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, aki büszke arra, hogy az MTV-vel ellentétben nekik sikerült végigvinniük a tematikus közszolgálati csatorna tervét.

Néhány hónappal ezelőtt találkozót kért Azerbajdzsán magyarországi nagykövete Cselényi Lászlótól. Mint kiderült, a diplomata az azeri köztévé érdekében jött lobbizni a Duna Televízióhoz. „Azerbajdzsánban azt tanítják a gyerekeknek az általános iskolában, hogy a magyarok a mi művelt nyugati rokonaink, akik sokra vitték” – kezdte e meglepő állítással mondandóját a meghatódott nagykövet. A látogatásnak végül az lett eredménye, hogy egy cseremegállapodás keretében 40-40 filmet adott egymásnak a két csatorna. Májusban a Duna Tv-n egyébként már egy egész napos tematikus azeri adásfolyamat láthattak a nézők, augusztus 20-án pedig a „keleti rokonaink” nézhettek orrba-szájba magyar filmeket, illetve rólunk szóló műsorokat.

Adásszünet

Dunai mókus


„Biológiai képtelenség nászra kötelezni egy eleven mókust és egy oszlófélben lévő elefántot” – mond Cselényi László egy hasonlatot arra a nyáron felröppent hírre, hogy összevonnák őket az MTV-vel. „Biztosan irritál egyeseket, hogy mi vagyunk az egyetlen közszolgálati médium, amely nullszaldós, saját székháza van, és még tartozása sincs” – fejtegeti Cselényi.

A Kolozsváron született Cselényi László sokáig nem is álmodott arról, hogy egyszer még az azeri–magyar kapcsolatokat ápolhatja egy budapesti székhelyű televízió élén, inkább színházrendező szeretett volna lenni. Az érettségije évében azonban éppen nem indult rendezői évfolyam Romániában, ezért egy bátor húzással jelentkezett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Úgy tűnt, hogy fel is veszik, ám a román Tanügyi Minisztérium végül visszavonta az engedélyét, ezért más lehetőség után kellett néznie, így kötött ki a Babes-Bolyai Egyetem pszichológia–történelem–filozófia szakán. Már az egyetem alatt a Stúdió51 nevet viselő erdélyi ifjúsági művészeti csoportosulás vezetője lett, írásai pedig sorra jelentek meg a romániai magyar lapokban.

A diploma megszerzése után a Kolozsvári Bábszínház irodalmi referense és rendezője lett, ami akkortájt komoly eredménynek számított a „kihelyezési-rendszer” miatt. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a friss diplomás magyarokat akár Moldvába, vagy Konstancába, de legalábbis színromán területre is elküldhették, a helyükre pedig románokat telepítettek Erdélybe. A bábszínházasdi mellett posztgraduálisan rendezői oklevelet is szerzett Bukarestben, majd 1978-ben a Román Televízió magyar szerkesztőségénél lett szerkesztő-rendező. Sok munkájuk nem volt, hiszen heti egy óra műsoridőt kaptak hétfőn, kora délután. Később azonban már ennyi sem jutott, a ’80-as évek elején ugyanis megszüntették a magyar szerkesztőséget.

Tejesember

Cselényi László


1968–1975.: Stúdió 51 művészeti csoportosulás vezetője
1974–-1978.: Kolozsvári Bábszínház, irodalmi referens, rendező
1978–1982.: Román Televízió, magyar szerkesztőség, szerkesztő-rendező
1983–1996.: Magyar Televízió, rendező
2002–2005.: az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója
1996-tól a Duna Televíziónál rendező, majd 2005-től elnöke

Még a megszüntetés előtt a Magyar Televízió egyik irodalmi szerkesztője „tanulmányútra” ment a román társintézményhez, és megvette a Toldi című négyrészes filmsorozatot, amit történetesen Cselényi László rendezett. A filmet le is vetítették 1982 karácsonyán az MTV-ben. A produkció pedig kifejezetten jó kritikákat kapott. Amikor a közszolgálati televízió akkori elnöke, Nagy Richárd megtudta, hogy – az ekkor már elbocsátott – Cselényi éjszakai tejhordásból tartja el a családját, rendezői állást ajánlott neki Budapesten.

A televízió Zenei- és Kulturális Főosztályán készített különféle műsorokat „rendkívül lelkesen, ám különösebb visszhang nélkül”.

Az 1989-es román események kapcsán azonban hirtelen – akaratán kívül –felértékelődött a szerepe. Kellett ugyanis valaki, aki átlátja a román politikai helyzetet, ezért szépen fokozatosan Cselényi László lett a romániai történések nem hivatalos szakértője. A szerep olyannyira ráragadt, hogy ezt követően döntően erről a kérdéskörről készítette dokumentumfilmjeit is.

Később mégis vált, és a szívéhez amúgy is közelebb álló Duna Televízióhoz szegődött, ahol Minorates Mundi című sorozatát 1999-ben Európa díjjal jutalmazzák. A kezdeti lelkesedés után azonban egyre kevesebb műsort készíthetett a televíziónak, és a 73 ezer forintos nettó fizetése sem volt különösebben inspiráló, ezért 2002-ben megpályázta az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatói pozícióját.
Igaz, az urániás megbízatását megelőzően is ringbe szállt egyszer a Duna Tv elnöki posztjáért, ám nem ő lett a befutó. 2005-ben azonban rá esett a választás. „Egy jó dolog van abban, hogy a kuratóriumban pártok delegáltjai ülnek. Az, hogy konszenzusra kell jutniuk, ezért egymás pártkatonáit egyből kigolyózzák a jelentkezők közül” – említi Cselényi László, hogy miért különösen büszke a megválasztására.

Kistesó

Tudta-e…?


A kábeltelevíziós érdekvédelmi szervezetek az Autonómia csatorna indulásakor pert indítottak, a televízió alapcsomagba való felvételét kötelezővé tevő ORTT-határozattal szemben.

Az eddigi elnöki pályájának egyik legnagyobb eredménye talán az volt, hogy rövid idő alatt sikerült elindítaniuk az Autonómia nevet viselő tematikus csatornát. Cselényi László elismeri, hogy ehhez Rudi Zoltán adta az ötletet azzal a kijelentésével, hogy az MTV több saját adót is indítana. A sors iróniája, hogy amíg az MTV pénzhiány miatt nem tudta elindítani az m3-at, addig a sokáig esélytelenebbnek hitt Autonómia csatorna idén áprilisban megkezdhette adását. „Már csak dacból is megcsináltuk, hogy elmondhassuk, ami nem sikerült az MTV-nek, azt a kispénzű, sokszor mostohagyerekként kezelt Duna Tv megvalósította” – büszkélkedik Cselényi. Az új csatornát egyébként költségtakarékossági okokból nem külön televízióként kezelik, hanem a műsorfelületük kiterjesztéseként, az Autonómiának még csak külön szerkesztősége sincs házon belül.

A tematikus adó indulása nem ment zökkenőmentesen. Már a határon túl a televízió elnevezése gátat szabott a kábelrendszerekbe való bekerülésnek, nálunk pedig a közszolgálati médiumok „szaporodásával” nem számoló médiatörvény értelmezése jelentett akadályt. Utóbbi ugyanis a műsorelosztók számára kötelezővé teszi a közszolgálati adók műsorának továbbítását – méghozzá a legolcsóbb csomagban – konkrétan azonban csak az akkor létező három csatornát nevezi meg. A problémát végül úgy sikerült áthidalni, hogy az indulás előtti napokban a Duna II előtaggal bővült a csatorna elnevezése, a kábelszolgáltatókkal pedig egyenrangú félként ültek le tárgyalni, és nem fenyegetőztek az ORTT-vel. „Ma már naponta egy-két kábelszolgáltató bejelentkezik, hogy felvenné a műsorkínálatába a csatornát” – utal arra Cselényi, hogy már vége az idegenkedésnek.

Még két évvel ezelőtt született megállapodás arról, hogy jelentős magyar állami támogatással erdélyi magyar televízió fog indulni. A határon túli tévé ügye egyelőre megakadni látszik, aminek a Duna Tv elnöke nem örül, ugyanis szerinte nem befolyásolná hátrányosan őket a határon túli magyar televízió indulása. „Konkurens lenne, de már most is annyi versenytársunk van Erdélyben, hogy eggyel több vagy kevesebb, nem számít” – vélekedik Cselényi, akinek elmondása szerint az erdélyi kábeles háztartásokban átlagosan több magyar adás fogható, mint nálunk. Ám még ekkora konkurenciaharcban is a Duna Tv a legnézettebb csatorna a kinti magyarok körében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.