A magyar–bolgár gazdasági kapcsolatok tovább bővülhetnek, a jelenleg meglévő jelentős külkereskedelmi többlet várhatóan fennmarad, de a Bulgáriából származó magyar import jelentős növekedése is valószínű – tette hozzá Inotai. Elmondta, hogy Magyarország Bulgáriába irányuló exportja tavaly elérte a 325 millió eurót, ami mintegy háromszorosa a 2001. évinek, míg az import 76 millió eurót tesz ki.
Magyarország az egyik legjelentősebb tőkeexportőrnek számít az uniós tagság előtt álló Bulgáriában, mintegy 500 millió eurós befektetéssel, több nagyvállalat is részt vett a bulgáriai privatizációkban: az OTP, a Magyar Telekom, a Videoton és az MKB.
Inotai András véleménye szerint Bulgária az uniós csatlakozást követő néhány éven belül csatlakozhat az eurózónához is, amelynek lehetséges időpontját 2010-2011-re tette. Ezzel összefüggésben azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy Bulgária jelenlegi pénzügyi rendszerével, az euróhoz kötött árfolyammal a gazdaságpolitikának éppen azokban az időkben kicsi a mozgástere, amikor az ország fejlesztési beruházási igénye óriási. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az euró bevezetése lassíthatja a gazdasági növekedést. A kutató egyben a magyarországi euróbevezetés körüli vitát racionális gazdasági érvek nélküli hisztériának nevezte.
A bolgár gazdaság Inotai András ismertetése szerint stabil, magas, 5 százalék körüli fenntartható növekedéssel, stabil pénzügyi rendszerrel, valamint nagyfokú költségvetési fegyelemmel jellemezhető, amit a szufficites elsődleges egyenleg is bizonyít.
Bulgária csatlakozása stratégiai változást is jelent az EU számára – fűzte hozzá – amit a Görögországgal, illetve Törökországgal meglévő határ jelent. Szavai szerint Bulgária a térségben regionális centrummá válhat, Magyarországhoz hasonlóan.
Az uniós csatlakozást követő veszélyek közül a kutató kiemelte a lakossági fogyasztás túlzott, a befektetések rovására történő bővülését. Hangsúlyozta az infrastrukturális beruházások: autópályák, Duna-hidak, vasútvonalak fejlesztésének sürgősségét.
A munkaerőpiacot illetően felhívta a figyelmet arra: bár már ma is több százezer bolgár dolgozik külföldön, az ország sikeres felzárkózásához fontos, hogy nagy tömegben a munkaerő ne hagyja el végleg az országot, hanem a külföldön megszerzett tapasztalatait, kapcsolati tőkéjét Bulgáriában kamatoztassa.
Mászás közben bontotta meg a via ferrátát a vasalt út üzemeltetője
Áprilisban, a tatabányai via ferratán elmérgesedett a helyzet, amit másképp lát a rendőrség és a mászószövetség. Utóbbi szerint „egy tudottan kezdőkből álló csoport előtt, akik már benne vannak az útban, megbontani az életük védelmére felszerelt, személyes biztonságukat garantáló vasalt utat, az jócskán túlmutat a vélt sérelmen”, az ügyben történt feljelentést azonban a hatóság elutasította. Két mászóbizniszben érdekelt tatabányai férfi csatája dióhéjban.
