Az első arab hírcsatorna története 1994-re nyúlik vissza, amikor Hamad bin Kalifa asz-Száni sejk vértelen puccsal elmozdította apját a trónjáról, s átvette a hatalmat Katarban. Az új reformszemléletű uralkodó egyik első intézkedéseként megszüntette a cenzúrarendszert, majd a BBC térségben dolgozó és Szaúd-Arábiából kiutasított húsz munkatársával, évi 140 millió dolláros támogatással létrehozatta az első arab nyelvű hírcsatornát, amely 1996-ban kezdte meg a sugárzást, ez év novemberétől pedig már angol nyelven is elérhetőek lesznek programjai.
Sziget a hírtengerben
Újabb konkurens
Hamarosan új konkurenst kapnak a világ legismertebb hírtelevíziói. A francia hírtévé, a France24 létrehozásának ötlete két évvel ezelőtt született meg, s kezdetektől élvezte Jacques Chirac francia államfő támogatását. Bár a próbaadások 2005. november 28-án elindultak, de a Párizsban szerkesztett új médium globális megjelenésére csak az al-Dzsazíra angol nyelvű adásának elindítása után, előreláthatólag december 6-án kerül sor. Az adó nemcsak franciául, hanem angolul, 2007-től pedig arabul és spanyol nyelven is sugároz majd. A tervek szerint a napi 24 órában üzemelő hírtévé 160 munkatárssal kezdi munkáját, büdzséje pedig évi 95 millió euró lesz, ami eltörpül a CNN 656 millió eurós, illetve a BBC World 482 millió eurós költségvetése mellett.
Az alapítás óta eltelt évtized alatt a csatorna programjai az arab országok mellett világszerte nagyon népszerűvé váltak. Az adó nézőszáma becslések szerint meghaladja a 40 milliót, s ennek eredményeként az al-Dzsazíra ma már komoly befolyást gyakorol az arab lakosság világszemléletére, gondolkodásmódjára. Fő vonzereje, hogy adásaiból a térség lakossága sokkal több információt szerezhet az arab világ konfliktusairól vagy a világ egyéb eseményeiről, mint korábban.
Nemzetközi hírnevét a szókimondó politikai hangvételével és a „rámenős” interjúi mellett leginkább helyszíni háborús közvetítéseivel növelte meg. Az Afganisztánból, Irakból, a Perzsa-öböl térségéből, legutóbb pedig a palesztin-izraeli összecsapások eseményeiről sugárzott exkluzív anyagai „megkerülhetetlenné” tették beszámolóit a média világában.
Ennek ellenére a „mindenki által nézett csatorna” működésével sokan elégedetlenek. Az iraki háború kirobbanása után az arab országokban gyakran bűnpártolás vádjával illették a tévé vezetését, Amu-Musab al-Zarkavi, az al-Kaida egykori vezetője pedig egyik internetes üzenetében egyenesen „az amerikaiak szócsövének” nevezte a csatornát. A hírtévé tevékenységét az USA-ban is kifogásolják, mondván az sokszor sérti az amerikai katonai érdekeket.
E kétoldali vádaskodások azonban lényegében nem befolyásolják az al-Dzsazíra működését, amelyet a katari emír „kritikusnak és kiegyensúlyozottnak” tart, s a csatorna – az eredeti szándéknak megfelelően – valóban afféle „szigetként” működik a médiatengerben.
Angol expanzió
A legbefolyásosabb hírtelevíziók
Egyesült Államok
CNN
Fox News
MSNBC
Nagy-Britannia
BBC
Sky News
Oroszország
Russia Today
Németország
Phoenix
N24
N-TV
A műsort amúgy négy helyen – Dohában, Kuala Lumpurban, Londonban és Washingtonban – készítik majd, s olyan ismert újságírók is részt vesznek hírgyártásban, mint Riz Khan (CNN), Sir David Frost és Rageh Omaar (BBC). Bár a csatornát amerikai és brit politikai körökben továbbra is erősen „démonizálják”, a térségben dolgozó diplomaták közül máris többen jelezték, hogy partnerei lesznek a riportereknek, mert nem kétséges, hogy az arab és angol nyelvű műsorával az al-Dzsazíra nemcsak az arab térségnek lesz az legbefolyásosabb és legnépszerűbb médiuma, hanem tovább erősítheti népszerűségét világszerte is.
Erre utal az is, hogy Európa után Latin-Amerikában is érdeklődés mutatkozik a modell iránt. Elsőként a venezuelai kormányzat támogatásával létrejött Telesur tv-csatorna kötött tavaly együttműködési szerződést az al-Dzsazíra vezetésével, s a befolyásos médium nemcsak tartalmat vásárol az araboktól, de know how-t is átveszi, újságírói pedig rendszeres szakmai továbbképzésen vesznek részt az arab hírcsatorna központjában. A Telesur adásait jelenleg több, mint húsz dél-amerikai országban nézhetik, s Venezuela után már Argentína, Kuba és Uruguay kormánya is jelezte, hogy támogatásra érdemesnek tartja a tv-csatorna működtetését. A „szigetből” így hamarosan szigetcsoport alakulhat, amely komoly ágtrendeződést indíthat el a nemzetközi médiapiacon.
