Október harmadikát a DefectiveByDesign amerikai csoport nyilvánította DRM-ellenes nappá és hívta fel a felhasználókat és más civil szervezeteket a másolásvédelmek elleni tiltakozásra. Az aktivisták többek között aláírásokat gyűjtöttek és plakátokat, kitűzőket tettek letölthetővé. A kampányhoz csatlakoztak az emberek több amerikai, európai, ázsiai és ausztráliai nagyvárosban is.
Németországban a Free Software Foundation Europe (FSFE) indított kampányt a DRM ellen. A szervezet létrehozott egy weboldalt is, ahol a felhasználók figyelmét próbálják meg felhívni a digitális másolásvédelmekben rejlő veszélyekre. “A DRM esetében nem digitális szerzői és kiadói jogokról van szó, amit például a zeneipar előszeretettel hangoztat, hanem sokkal inkább a felhasználók jogainak korlátozásáról” – nyilatkozta az FSFE szóvivője. Párizsban szintén az utcára vonultak a tiltakozók. Franciaországban a közelmúltbeli vita amúgy is csak olaj volt a tűzre ebben a kérdésben.
Ausztriában a Clipperton.at online zenei portál állt a tiltakozások élére, az oldal munkatársai felvilágosító kiadványokat osztogattak a szupermarketekben, boltokban, iskoláknál és éttermekben. “Az emberekben sok kérdés megfogalmazódott, például hogy mit tehetünk a másolásvédelmek ellen, vagy hogy el kell-e tűrnünk az alkalmazásukat” – összegezte a kampány első tapasztalatait Franz Wieser, a portál munkatársa.
“A készülékek nem bíznak bennetek”
A Golem német híroldal tudósításából kiderül, hogy az akciósorozat fő mottója nem véletlenül “A készülékek nem bíznak bennetek” lett. A szervezők így akartak utalni arra, hogy a felhasználóknak gyakran fogalmuk sincs arról, hogy milyen technikákat is építenek be a gyártók a hordozható zenelejátszókba. “A másolásvédelmek azt bizonyítják, hogy egy harmadik személynek nagyobb ellenőrzése és hatalma van a saját készülékünk felett, mint nekünk magunknak” – jelentette ki Georg Greve, az FSFE elnöke.
A tiltakozások központi oldalán, a DRM.info-n elsősorban a digitális másolásvédelmek működését mutatják be. A DRM.info-val együttműködik többek között a Consumer Project on Technology (CPTech), az Electronic Frontier Finland (EFFI), az Electronic Information for Libraries (eIFL.net), az iCommons projekt, az International Federation of Library Associations and Institutions (IFLA) és a netzpolitik.org is.
“A tudás szabad cseréje az embernek, mint társadalmi lénynek a természetében van. A szoftver éppúgy hozzátartozik a kultúrtechnikához, mint a gyógyszerek, a zene vagy a matematika. A digitális technológia elősegítik a tudás terjedését. Ezt a szabad áramlást és információcserét gátolják a szabadalmak, a digitális másolásvédelmek, amelyek célja egyértelműen az ellenőrzés” – mondta a de.internet.com német hírportálnak a Gelsenkicherni Szabadegyetemen felszólaló Alexander Finkenberger, az FSFE munkatársa.
Botrányok sora nehezíti, hogy az egyre erősödő német szélsőjobb hatalmas sikert arasson a közelgő választásokon
Az AfD EP-listájának első két helyén olyan politikusok szerepelnek, akikkel kapcsolatban felvetődött, hogy tevékenységüket Moszkva finanszírozza. Megrengethetik-e a folyamatos botrányok az egyre erősödő német szélsőjobbot?
