Elmondta: az utóbbi hetekben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervről, amely a hét év alatt rendelkezésre álló uniós forrás konkrét felhasználását hivatott kijelölni, hét regionális vitát tartottak a statisztikai régiókban.
E társadalmi egyeztetés során az agrártárca kíváncsi volt az érintettek véleményére, hogy milyen célokra is költenék leginkább az uniós vidékfejlesztési forrásokat. A vidéken élő emberek véleménye nagy vonalakban megegyezett a szaktárca által előterjesztett felhasználási célokkal.
Szerkezetváltás és piacteremtés
Így a gazdálkodók és a civil szervezetek zöme is úgy vélte, hogy a szerkezetváltásra és a piacteremtésre kell a legnagyobb összeget fordítani. Ez tenné ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői szerint a felhasználható források mintegy 45 százalékát. A környezetkímélő gazdálkodásra lehetne fordítani a pénzek további 30 százalékát. A vidék felzárkóztatására, infrastrukturális helyzetének javítására a források 10 százalékát költenék, míg a Leader-program keretében a kistérségi együttműködés ösztönzésére pedig 5 százalékot lehetne fordítani. A fennmaradó 10 százalék pedig szabadon felhasználható összeget jelentene a felsorolt négy fő fejlesztési cél, azaz pillér között.
Pásztohy András úgy ítélte meg, hogy a szabadon felhasználható összeget várhatóan a konzultációk eredményeként az első és a harmadik felhasználási csoport között osztja majd el a szaktárca. A miniszteri biztos úgy vélte – az önkormányzatok és a civil szervezetek képviselőivel egyetértésben -, hogy leginkább a vidéki életminőség és a kistérségi együttműködés javítását szükséges leginkább támogatni annak érdekében, hogy az emberek élete a városoktól távol is gyökeresen megváltozhasson az elkövetkező években.
Segítség a vidéki vállalkozásoknak
A vidéki vállalkozások működési feltételeinek javítására és a kistérségi együttműködés ösztönzésére az elkövetkező években összességében mintegy évi 25 milliárd forint áll rendelkezésre. Pásztohy András arról is beszélt, hogy a vidéki emberek szeretnék elérni, hogy a különböző tárcák által felügyelt uniós programok forrásainak felhasználását hangolják össze. Emellett legyen egyszerűbb a pénzekhez való hozzájutás, azaz könnyebben lehessen a pályázatokat megírni. Továbbá a jövőbeni felhasználók szerint a forrásokhoz való hozzájutást is gyorsítani kell.
Annak érdekében, hogy a források felhasználása ésszerű, gyors és hatékony lehessen, az FVM, a szakmai és a társadalmi szervezetek közreműködésével hamarosan megalakul a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat. Ez a szervezet ellenőrzi majd az uniós források megalapozott hasznosítását. A tapasztalatok alapján pedig javaslatokat tesz az esetleges változtatásokra – mondta a miniszteri biztos.
Hiába nyerte meg Kovács Gergely az előválasztást, a DK jelöltjei mégis elindulhatnak a Hegyvidéken
A párt szerint Élő Norbert azzal fenyegetőzik, hogy a DK mégis elindul, ha máshol nem lépnek vissza nekik.
