A hivatalos adatokra hivatkozó cikk szerint januártól augusztus közepéig összesen 635 új lengyel céget vettek fel a listára, valamint öt szlovák, három cseh, két magyar és egy lett vállalkozást. Ezek több mint 60 százaléka valamely építőipari szakmában tevékenykedik.
Az EU-csatlakozást követő másfél évben – tavalyelőtt és tavaly – még valamivel nagyobb volt a többi új ország vállalkozóinak érdeklődése is: akkor átlagosan havonta 70 cég iratkozott fel a belga listára, és ebből tíz nem lengyel – leginkább magyar, lett és litván – volt.
A kelet-európai új tagországokat sújtó munkaerő-korlátozások idei felülvizsgálatakor Belgium a fokozatos nyitás mellett döntött. Az óvatosságot nem utolsósorban a nagy vállalkozói érdeklődéssel indokolták. Feltételezések szerint számottevő a kelet-európai feketemunka is az országban, a legális piac megnyitásától ennek visszaszorulását remélik.
„Klasszikus maffiaeljárásnak tűnik, de ijedtségre utal, hogy elásták” – miről árulkodnak a Seszták-ügyben előkerült milliárdok?
A KDNP politikusának üresen talált széfjei után péntek este kiderült, 6,5 milliárd forintnyi bankót találtak részben erdőkben elásva a Seszták-ügyben. De mire utal a földből előtúrt hatalmas mennyiségű készpénz? Hogyan találhattak rá a forint-, euró- és dollárkötegekre?
