A hivatalos adatokra hivatkozó cikk szerint januártól augusztus közepéig összesen 635 új lengyel céget vettek fel a listára, valamint öt szlovák, három cseh, két magyar és egy lett vállalkozást. Ezek több mint 60 százaléka valamely építőipari szakmában tevékenykedik.
Az EU-csatlakozást követő másfél évben – tavalyelőtt és tavaly – még valamivel nagyobb volt a többi új ország vállalkozóinak érdeklődése is: akkor átlagosan havonta 70 cég iratkozott fel a belga listára, és ebből tíz nem lengyel – leginkább magyar, lett és litván – volt.
A kelet-európai új tagországokat sújtó munkaerő-korlátozások idei felülvizsgálatakor Belgium a fokozatos nyitás mellett döntött. Az óvatosságot nem utolsósorban a nagy vállalkozói érdeklődéssel indokolták. Feltételezések szerint számottevő a kelet-európai feketemunka is az országban, a legális piac megnyitásától ennek visszaszorulását remélik.
Lantos Csaba: Dinamikus árplafon jöhet a benzinnél
Az EP-választásnak is van köze ahhoz, hogy a kormány csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek – ismerte el a Dellában az energiaügyi miniszter, akivel a „picike felárral” vett orosz gázról is beszélgettünk, valamint a benzinárakról, melyekről épp ma dönt a kormány
