A bordernet központ szolgáltatásai közé tartozik, hogy ellátja az egymással kapcsolatba lépő szlovák és magyar vállalkozásokat az együttműködéshez szükséges alapdokumentumokkal. Ugyancsak fontos szolgáltatásuk a szakértői Kompetencia Adatbázis építése, és folyamatos bővítése is, amely lehetővé teszi, hogy a személyes kapcsolatok felvétele előtt az érintett cégek tájékozódjanak egymásról.
A győri központ kontakt pontként kíván működni, és már 15 szlovákiai és ugyanennyi magyar vállalkozás jelentkezett be. Budavári László, az Innonet ügyvezető igazgatója az MTI-vel közölte: az innovációs központot még 2000-ben az EU Phare CBC program 935 ezer ECU-s támogatásával hozták létre.
A központot a Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Győri Nemzetközi Ipari Park Kft., a győri önkormányzat, a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Innovációs Szövetség, az Universitas Győr Alapítvány (Széchenyi István Egyetem) által közösen alapított kht. hozta létre. Akkor az épületnek egy 200 négyzetméteres zöld tetőteraszt építettek azzal az elképzeléssel, hogy ezt a későbbiekben bővítési céllal beépítik.
Az Európai Unió bővítése után bárható volt, hogy szélesednek Magyarország határ menti üzleti kapcsolatai Szlovákiával. A régió kis- és középvállalkozásainak egymásra találását a Phare CBC és a Magyar Köztársaság 300 ezer eurós projekttel támogatta.
Ebből a pénzből most modernizálásokat hajtottak végre a központban, a 240 négyzetméteres tetőterasz beépítésével további hét irodát és egy tárgyalót hoztak létre, az előadótermet ellátták multimédiás eszközökkel. Az új épületrészben egy éven át térítésmentesen helyet kapott egy szlovákiai magyar vállalkozás irodája. A szlovák oldalról a Galántai Regionális Fejlesztési Ügynökség vesz részt a Bordernet projektben. Baros Róbert, az ügynökség képviselője elmondta: a Galántai Kerületben a vállalkozások többsége szlovákiai magyar tulajdonú, mivel a lakosság többsége magyar nemzetiségű.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
